Ivo Milatic, energiáért felelős államtitkár szerint ezen a héten nem határoztak meg ársapkát, mert nem hagyhatták, hogy az üzemanyag-kereskedők veszteséggel működjenek.

"Nem állíthatjuk meg a cunamit, de hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a védekezés olyan hatékony legyen, hogy azok, akiknek meg kell állítaniuk, ne haljanak meg" - fogalmazott.

Kiemelte: az ellátás biztonságnak kell állnia az első helyen. "Hiába a potenciálisan olcsó üzemanyag, ha nincs a benzinkutaknál" - húzta alá. Úgy vélte:

nem lehet tartósan rögzíteni az árakat, ha veszteséget hoznak a fogalmazóknak.

Marko Primorac pénzügyminiszter előzőleg újságíróknak elmondta: a kormány úgy döntött, hogy ezen a héten nem fixálja az üzemanyagok árát, hanem hagyja, hogy a piac részben alakítsa.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy meddig lesz fenntartható az elektromos energia rögzített ára, a miniszter azt mondta: a kormány őszi intézkedéscsomagjának hatálya korlátozott, 2023. április 1-jéig tart. Amennyiben a helyzet nem változik a piacokon és általában, csökkenteni kell a támogatásokat.

A Horvát Elektromos Művek (HEP) ennek következtében bizonyos veszteségeket könyvel el, és ezek felhalmozódnak - magyarázta, hozzátéve, hogy az ilyen támogatások nem tarthatnak örökké.

• Horvátországban április 1-jével emelkedtek a lakossági energiaárak: az áram 9,6 százalékkal a gáz legfeljebb 20 százalékkal drágult a kormány intézkedései nyomán. A kabinet beavatkozása nélkül az áram 23 százalékkal, a gáz 79 százalékkal drágult volna.
• Zágráb csökkentette több energiahordozó áfáját is, a villamos energia áfája ugyanakkor maradt 13 százalék, azzal, hogy az energiadrágulás és az attól elmaradó áremelés különbözetét a HEP-nek kellett átvállalnia.
• Szeptemberben újabb rendeletet fogadott el a kabinet, ebben korlátozzák az elektromos áram díját egy meghatározott átlagfogyasztásig, hat hónap időtartamra.