Beke Károly szerint a kritériumok teljesítése nem annyira lehetetlen feladat, hogy azt ne tudná bármely uniós tagország teljesíteni. Így szerinte nálunk inkább a politikai akarat hiányzik már hosszú évek óta az euró bevezetéséhez.

Ami Horvátországot illeti, folytatta a Portfolio munkatársa, fontos kiemelni, hogy bár utolsókként csatlakoztak az Európai Unióhoz, az ország gazdasága eddig is jelentős mértékben az euróra épült, köszönhetően a turizmus dominanciájának. Bárki tapasztalhatta egy tengerparti nyaralás alkalmával, hogy a horvát kuna mellett szinte bárhol lehetséges euróval is fizetni – mutatott rá a szakértő, aki szerint így

viszonylag könnyen megbirkóztak az euró bevezetésének problémáival.

A horvát gazdaság már a Covid előtt is nagyon közel állt az euró bevezetéséhez. Beke Károly szerint a pandémia ennek legfeljebb csak az ütemét lassíthatta, de a folyamatot semmiképp sem fordíthatta vissza.

Úgy véli, hogy

a horvát gazdaság számára az euró bevezetése nem fog érdemi előnyöket hozni, és a mindennapokban sem fog ebből sok érződni.

„Szép lassan eltűnik majd a kuna, és az eddigi kettős árfolyamrendszer vagy kettős árképzés, de a gazdaság számára ez nem hoz érdemi változást, hiszen a szolgáltatók nagy része a turizmusban eddig is euróban számolta az árakat” – nyomatékosította.

Beke Károly arra is rámutatott: azokban az országokban, ahol nagyon sok a külföldi vendégéjszaka, a turizmus jellemzően átáll az euróalapú elszámolásra, kerülve az esetleges árfolyamkockázatokat.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy rövid távon nemhogy javulást, hanem

az infláció megugrását is hozhatja az euró bevezetése,

hiszen az árak elkezdenek majd felzárkózni a nyugat-európai szinthez. De még hosszabb távon sem biztos, hogy ha valaki tagja az eurózna tagja, akkor ott alacsonyabb lesz az infláció – tette hozzá Beke Károly, utalva a balti országokra, ahol ilyen szempontól a legrosszabb a helyzet.