Az új törvény elfogadásával a parlament átültette a magyar jogrendszerbe a megelőző szerkezetátalakítási keretekről szóló uniós irányelvet és bevezette a szerkezetátalakítási eljárást.

Az irányelv fő gazdaságpolitikai célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, a vállalkozások talpra állításának ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása. Azaz nem fizetésképtelenségi eljárásról van szó (mint a csőd vagy a felszámolás), hanem

ez egy új, fizetésképtelenséget megelőző eljárás

- hívta fel a figyelmet a DLA Piper nemzetközi jogi irodahálózat közleménye.

Mint írták, az új szerkezetátalakítási eljárás alapvetően a csődeljárás alternatívája lehet a pénzügyi nehézségbe került vállalkozások számára.

• A szerkezetátalakítás fontos és megkülönböztető jellemzője a csődeljáráshoz képest, hogy az adós maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be az eljárásba.
• Ha az adós általános moratóriumot nem igényel, akkor az eljárás nem nyilvános, így az adós vállalkozás alapvetően elkerülheti az ebből eredő negatív megítélést.
• Az adósnak biztonságot adhat az a körülmény is, hogy a szerkezetátalakítás, annak (nem várt) sikertelensége esetén - a csődeljárással ellentétben - nem vezet automatikusan felszámoláshoz.

A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége. Ha az adós fizetésképtelen, nincs helye szerkezetátalakításnak, de az adós fizetésképtelenné válásának valószínűsége szükséges az eljárás igénybevételéhez. A törvény azáltal, hogy a követelések 10 százalékában limitálja az adós 30 napot meghaladó, elismert vagy nem vitatott késedelmes tartozásait, és a folyamatban lévő végrehajtást kizáró oknak tekinti, a még ésszerűen megmenthető és működőképes adósokat célozza, ezáltal is korlátozva a visszaélésszerű joggyakorlatot.

A szerkezetátalakítási eljárást minden esetben bíróság rendeli el az adós kérelmére. A szerkezetátalakítási tervet szintén a bíróság hagyja jóvá.

További hiánypótló újdonság az átmeneti és az új finanszírozások speciális kezelése és védelme. A szerkezetátalakítási szakértő az eljárások sikerének az egyik kulcsa, az eljárás motorja. Ez egy új szerep és szakmai kihívás a magyar fizetésképtelenségi jogban. A jogalkotó kizárólag a felszámolók feladatává teszi a szerkezetátalakítási szakértői funkciót. Az ügyvédeknek, könyvvizsgálóknak és pénzügyi tanácsadóknak így a felek megbízottjaiként lesz lehetőségük az eljárásokban aktív szerepet betölteni - olvasható az összefoglalóban.