- Megy a hadakozás az Európa fölötti kontrollért
- Újdonság a magyarországi árufuvarozásban
- Nagy ajánlatot tett Szijjártó Péter földgáz-ügyben
- Az ukránok nem, az EU még bízik az orosz tranzitgáz-alkuban
- Új fejlemény a magyar gázellátásban
- Nagy amerikai cégek magyarországi beruházásairól beszélt Szijjártó Péter
Magyarország gázellátása biztosított 2020-ra, még akkor is, ha nem jön létre az újabb orosz–ukrán megállapodás a gázszállításról. Jelenleg 85 százalékos, őszre viszont 100 százalékos lesz a magyar gáztározók töltöttsége - jelentette ki Szijjártó Péter, miután a tárcavezető fogadta a szerb energetikai és bányászati minisztert. Már idén beszállítják Magyarországra a jövőre szükséges gázmennyiség felét, azaz szeptember végéig 2 milliárd köbméter gáz érkezik – ismertette az adatokat a külgazdasági és külügyminiszter.
Magyarország megteszi a szükséges előkészületeket ahhoz, hogy jelentős mennyiségű energiahordozót tudjon vásárolni déli irányból - mondta még a politikus.
"Folyamatosan készítjük elő az ahhoz szükséges beruházásokat, hogy 2021-től délről, Szerbia irányából éves szinten akár 10 milliárd köbméter gázt is tudjunk vásárolni."
A most köttetett egyezség szerint pedig Szerbia gázellátása is biztosított lesz Magyarországon keresztül - hangzott el az eseményen.
A Törökországon, Görögországon, Bulgárián és Szerbián áthaladó déli szállítási útvonal 2021 előtt nem fog teljes kapacitással működni a Bulgáriában zajló jogi eljárás miatt, de azután évi 10 milliárd köbméter gázt is vásárolhat Magyarország onnan – tette hozzá a miniszter.
Ezen is orosz gáz érkezik, de hosszú távon ez változhat
"Üdvözlendő és példaértékű, ahogy Magyarország az utóbbi években a gázinfrastruktúráját fejleszti, és próbálja kiépíteni vagy fokozni a kapacitásokat a környező országokkal, és olyan szintre emelni ezeket, ami nagyobb kapacitások vásárlását is lehetővé tenné. Örömteli a szerb szerződés is, amelynek során
a Gazprom által vezényelt Török Áramlat projekt egy északi ága jut el Magyarországra. Ebben orosz gáz folyna, de hosszú távon lehet, hogy ez az infrastruktúra más eredetű gázt is szállítana. Korábban volt szó azerbajdzsáni és más forrásról is"
- mutatott rá Major András energiaügyi szakértő az InfoRádióban.
Magyarország ütemesen építi ki kapcsolatait Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Románia felé is. Az ellátás-diverzifikálás azonban a szakértő szerint akkor nyerné el igazi értékét, ha a forrásokban, a csőbe kerülő gáz eredetében is látszóna, vagyis
nem csak orosz eredetű gázt tudnánk ezeken a vezetékeken át vásárolni,
hanem más országokból is, ami jót tenne a piaci helyzetnek, és akár az árakat is csökkenthetné.
Nőtt a verseny, de ez nem látszik a hazai árakban
Európában évtizedes mélyontra süllyedtek a gázárak, amiben valószínűsíthetően a szokásosnál melegebb időjárás és a téli fűtési igények csökkenése is nagyban közrejátszik, ahogyan az is, hogy jelentős piaci ellátóforrásként (LNG-vel, vagyis cseppfolyós földgázzal) az Egyesült Államok is megjelent, jegyezte meg Major András az InfoRádiónak nyilatkozva. Sőt, LNG Észak-Afrikából és más desztinációkról is érkezhet – növekszik tehát a verseny, de
az alacsony árak azonban nem feltétlenül tükröződnek a végfogyasztói árakban,
tette hozzá.
A nagy, európai trendek alig érződnek Magyarországon, miután itt hatóságilag megszabott árak vannak, minimális változások figyelhetők csak meg a lakossági gázárnál. Csupán a piaci árakban – vagyis a vállalatok számára igényelhető gáz esetén, aminek ára jelenleg a lakosságinál is alacsonyabban van – van némi mozgás.
Hiába alacsonyak azonban az európai tőzsdei árak a lakossági árakban nem várható további csökkenés, erre vonatkozóan az energiaügyi szakértő szerint voltak is jelzések. Rámutatott ugyanakkor, hogy ezzel együtt sem lehet rossznak nevezni a magyarországi gázárhelyzetet, miután – az energiahivatal statisztikája szerint – az unióban egyedül Romániában alcsonyabbak a lakossági gázárak. Major András hozzátette: a vállalkozások ennél is alacsonyabb gázárai ugyanakkor jóval kevésbé maradnak el az uniós szinttől, mint a lakosságiak.