A testület az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon hagyta. A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott.

A tanács szerint az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával

az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható.

A jelenlegi volatilis nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel, a monetáris tanács a jelenlegi eszköztár alkalmazásával biztosítja az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges laza monetáris kondíciók fennmaradását.

Júliusban az infláció 3,4 százalék, a maginfláció pedig 2,5 százalék volt, elsősorban az üzemanyagárak növekedése miatt, ami megfelelt a jegybank várakozásának. A tanács úgy látja, a bérek oldaláról jelentkező inflációs hatás továbbra is mérsékelt, az eurózónában az EKB előrejelzései szerint a következő években is visszafogottak maradnak az inflációs alapfolyamatok. Az olajár-növekedés közvetlen hatásainak kifutásával az inflációs ráta újból csökken, és az inflációs alapfolyamatok emelkedése biztosítja, hogy 2019 közepétől az infláció fenntartható szerkezetben érje el a 3 százalékos célt - írta a testület.

A közlemény kitér arra is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikai döntései jelentős hatást gyakorolhatnak az MNB monetáris politikájára. Az EKB a várakozás szerint december végén leállítja eszközvásárlási programját, így a hozamgörbe hosszú oldalára kisebb közvetlen hatást fog gyakorolni. Ugyanakkor az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak, így a monetáris politikai környezet az euróövezetben továbbra is laza maradhat.

A hazai pénzpiacokon a változékony nemzetközi pénzügyi piaci hangulat következtében emelkedett az eszközárak volatilitása. A várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik - állapította meg a testület.

A monetáris tanács a közlemény szerint fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját, emellett a 2018 harmadik negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. Mindezen túl rögzítette, hogy a tényleges kiszorítás mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a laza monetáris kondíciók fenntartását. A grémium legközelebb szeptemberben dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

A monetáris politikai kamatcsereeszköz 2018 első három negyedévében rendelkezésre álló keretösszegét 900 milliárd forintban határozta meg a tanács júniusban. Ismételten leszögezték, hogy a jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik. A jelzáloglevél-vásárlások elősegítik a fix kamatozású hitelek térnyerését is.

A testület értékelése szerint a magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik,

az ország külső adóssága dinamikus gazdasági növekedés mellett jelentősen csökkent, finanszírozási képessége tartósan magas. A fiskális folyamatok fenntarthatóak, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. A devizaadósság aránya jelentősen csökkent. Az ősszel bevezetésre kerülő adósságfék-szabályozás elősegíti majd a lakáshitelezés egészséges szerkezetben történő, fenntartható növekedését.

A monetáris tanács szerint a gazdasági növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben folytatódik, a GDP bővülése 2018-ban a tavalyinál magasabb, 4,4 százalék lesz, majd - az előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett - 2019-től fokozatosan lassul.