A Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy, valamint a Fonyód és Kaposvár közötti vonalszakasz felújításának projektzáró ünnepén Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a Balaton déli partján futó vonal nyáron a második legforgalmasabb az országban, ennek ellenére évtizedekig nem történt jelentős pályakorszerűsítés. A 2010-ben kezdett felújítások révén több mint 200 kilométeren újították fel a vasúti infrastruktúrát nettó 224 milliárd forint hazai és uniós forrásból. Ennek köszönhetően a vasút versenyképessé vált a közúttal szemben - tette hozzá.

Az elmúlt években a Székesfehérvár-Keszthely vasútvonal rekonstrukciójának részeként először a Lepsény-Szántód-Kőröshegy közötti szakasz épült át, majd ennek folytatásaként 2016-tól 2018-ig a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakasz, valamint a hozzá csatlakozó, szintén 53 kilométer hosszú Fónyod-Kaposvár vonal.

Az államtitkár a térség idegenforgalmát szolgáló, további közlekedésfejlesztési tervek között sorolta a kikötő- és hajópark fejlesztéseket, az e-hajózás feltételeinek megteremtését, egy második balatoni komp létesítését Badacsony és Fonyód között, valamint elektromos autóbuszok beszerzését a három nagyobb tóparti városnak. A következő években teljes hosszában felújítják a balatoni bringakört, és kerékpárút épül a fővárostól a tópartig - jelezte. Azt is hozzátette, hogy most készítik elő az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti szakaszának korszerűsítését, amely a villamosítást is tartalmazza.

Lóczi Csaba, a MÁV Start Zrt. értékesítési igazgatója az új, nyári menetrendet ismertetve elmondta: a dél-balatoni vasútvonal kapacitásnövekedése miatt sűríthették a vonatközlekedést: ezért szombattól egész nyáron Budapest és Siófok között hétvégenként 90 személyszállító vonat közlekedik majd átlagosan 30 percenkénti indulással, a korábbi kétórás ütem helyett pedig már óránként járnak a Balaton déli partját kiszolgáló expresszvonatok. Arról is beszámolt, hogy a balatoni járatokon tavaly nyáron 1,4 millióan utaztak, ami 8,6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban.

Somodi László, a beruházó NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója elmondta: a felújítás után gyorsabban közlekedhetnek a szerelvények: a korábbi óránkénti 60-80 kilométer helyett többnyire óránkénti 100, a be nem épített területeken 120 kilométeres sebességgel. 17 állomáson és megállóhelyen készültek típusterv alapján esőbeállók, és magasperonokat építettek ki. 26 útátjárót felújítottak, 91 gyalogos átkelőhely épült át teljesen és 6 új gyalogos átjárót is építettek. A beruházás részeként 15 kilométeren létesült zajárnyékoló fal és 34,5 kilométer hosszon építettek be rugalmas sínágyazatot. Fonyód-Bélatelepen a vasútvonal megóvásáért 750 m hosszú hullámtörő műtárgy épült - sorolta.

A projekt keretében Balatonszemes és Balatonlelle Felső között új, második vágányt is építettek. A Kaposvár-Fonyód vonalon az óránkénti 80 kilométeres pályasebességet állították helyre a pálya állapotának javításával.

Kisebb munkák még hátra vannak, de ezek már nem befolyásolják a forgalmat - jelezte az igazgató.

A projektzáró ünnepségen beszédet mondtak a térség országgyűlési képviselői is, méltatva a beruházás nemzetgazdasági és helyei jelentőségét. Gelencsér Attila (Fidesz) szerint a vasútnak komoly múltja van Magyarországon és a mostani fejlesztés jól mutatja, hogy jövője is van. Móring József Attila (KDNP) hangsúlyozta, hogy több évtizedes tartozást törlesztenek a két vasútvonal megújításával. Witzmann Mihály (Fidesz) kiemelte, hogy

a beruházás nem csak a turizmus szempontjából, és a fővárosból érkezőknek fontos, hiszen a somogyi megyeszékhelyet is "közelebb hozta a Balatonhoz".

A kivitelezést a Déli-part 2016 Konzorcium (R-Kord Építőipari Kft., V-Híd Zrt., Swietelsky Vasúttechnika Kft.), a balatonvilágosi víztelenítési munkák esetében a Sycons Kft. végezte.