A jelenlegi európai uniós finanszírozási ciklusban Magyarország 12 ezer milliárd forint fejlesztési forrással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy 2020-ig 712 ezer forint jut minden magyar állampolgárra, míg az előző uniós ciklusban ez az összeg 650 ezer forint volt - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottságban.

Az államtitkár hozzátette: a keret 60 százalékát fordítják gazdaságfejlesztésre,

ugyanis a kormány olyan fejlesztéspolitikai rendszert akart felépíteni, amely visszatükrözi a magyar gazdaság szereplőinek érdekeit. A 2007-2013 közötti fejlesztéspolitikai rendszerben a politikai szempont felülírta a fejlesztési források logikáját - tette hozzá.

Az ülésen Gúr Nándor, MSZP-s országgyűlési az egy emberre jutó 712 ezer forintos fejlesztési támogatással kapcsolatban megjegyezte, hogy az előző uniós ciklushoz képest 200-220 ezer emberrel kevesebb él Magyarországon.

Csepreghy Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-2013 közötti finanszírozási ciklusban a szocialista kormányok első időszakában 7138 milliárd forintnyi pályázatot tudtak kiírni, addig a jelenlegi kormány ugyanebben az időszakban már 9312 milliárd forintnyit. Míg a baloldali kormányok ebben az időszakban 2943,9 milliárd forintot tudtak támogatásként odaítélni a pályázóknak, a jelenlegi kormány alatt ez a szám 5689 milliárd forint ugyanebben az időszakban. Az államtitkár szerint a kormányzati apparátus hatékonyságát mutatja, hogy egy héten belül az államkincstártól a pályázókhoz a baloldali kormányok alatt 4,3 milliárd forint, most pedig 19,3 milliárd forint jut el.

Csepreghy Nándor a visegrádi országok tekintetében is összehasonlította az európai uniós források felhasználását: Lengyelországban a teljes rendelkezésükre álló keretösszeg 72,2 százalékát hirdették meg, őket Szlovákia, illetve Csehország követi 73,6, illetve 82 százalékkal.

Magyarország esetében azonban a költségvetési forrásokat is beleértve már a támogatások 104 százalékát meghirdették.

Gúr Nándor szerint a közbeszerzések kritikus tényezőknek tekinthetők, különösen az egyszereplős közbeszerzések, amelyekre ráadásul az ellenzéki politikus szerint a túlárazások is jellemzőek. "Egyesek könnyebben hozzáférhetnek a forrásokhoz, mint a sokak és az egyeseknek a haszon mértéke is busásabb" - mondta.

Csepreghy Nándor a szocialista politikus felvetéseire reagálva elmondta, hogy a közbeszerzéseknél az egy beérkező ajánlat kérdése összeurópai probléma, Franciaországtól az unió keleti határárig létezik. Magyarország erre olyan megoldást talált, amelynek köszönhetően az egy ajánlattevőre épülő és a kiírások nélküli közbeszerzések aránya jelentősen csökkent. Ráadásul a közbeszerzési törvény módosításával elérték, hogy az egy ajánlattevőre épülő közbeszerzések száma nulla lehet, mert ez egyfajta érvénytelenségi küszöbként funkcionál. Az államtitkár szerint "sajnálatos", hogy ezt a kezdeményezést az MSZP nem támogatta.

Az államtitkár arra is rámutatott, hogy a baloldali pártok és a kormány oldal között van egy elvi vita arról, hogy a fejlesztés politikai forrásokat a szociálpolitika részének tekintik-e vagy sem. Az államtitkár szerint az előző támogatási időszak legkomolyabb problémái abból adódtak, hogy a forrásokra nem a fejlesztés lehetőségeként, hanem a szociálpolitika részeként tekintettek.

Csepreghy Nándor hozzátette: 133 ezer vállalkozás van jelen mint potenciális pályázó és ebből 74 ezer nyertes pályázó van. Az államtitkár úgy vélte, hogy az ellenzéki politikus "kormányközeliséggel vádol minden vállalkozót".

Az államtitkár azt is kijelentette: egyik kormányzat sem tett annyi feljelentést és nem kezdeményezett annyi eljárást korrupciós ügyekben, mint a jelenlegi. Az Európai Unió 7 év fideszes kormányzatot követően csak olyan ügyeket tud elővenni, amelyek az MSZP-s kormányzatához kötődnek - tette hozzá.

Gúr Nándor a közbeszerzésekkel kapcsolatban kijelentette: "attól, hogy valami formálisan megfelel annak, hogy több ajánlattevő legyen", még tudni lehet, hogy "mi a végkifejlete a folyamatnak".

Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a szakképzés 2012-2016 közötti helyzetéről beszélt és pozitívumként említette a duális képzés kiterjesztését, az ingyenesen megszerezhető második szakmát, valamint a szakképző intézmények fenntartóváltását és a szakképzésben tanulók ösztöndíjait. Hozzátette: 44 szakképző centrum, 374 szakképző intézmény van a tárca fenntartásában.