A szaktárca az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében kifejtette: a törvény többek között meghatározza a hivatásos vadászok alkalmazási feltételeit, a vadászterületek kialakításának folyamatát, amelybe a földtulajdonosok továbbra is döntően beleszólhatnak, határozhatnak a hasznosítás formájáról, a vadászatra jogosulttól a haszonbérleti díj előlegét időbe megkapják.

A felek védelme érdekében továbbá a törvény rögzíti a földhasználó és a vadászatra jogosult kötelezettségeit a vadkár megelőzésében. A gazdák kárviselési kötelezettsége a bekövetkezett kár tíz százaléka lesz, abban az esetben pedig, ha a vadgazda nem teljesíti a kötelező vadelejtési tervét, a következő vadászati évben a teljes kárt meg kell térítenie.

A régi trófeabírálati rendszer is megváltozott, ezentúl a vadászati hatóság minősíti a vad elejtésének szakszerűségét, és a szakszerűtlen minősítés után a trófea nem kaphat érmet.

A minisztérium kiemelte, hogy a törvény középpontjában a vad - mint a természet része - áll, így a vele való gazdálkodás csak nagyobb tájegységi rendszerben, felelős, önálló vadgazdálkodásra képes egységekben képzelhető el.

Az üzemtervi ciklus húsz évre növekedett, amellyel hosszú távra biztosítottá válik a vadgazdálkodási tevékenység szakszerűsége és a vadállomány minőségének megőrzése - részletezte az FM.

A minőségi vadgazdálkodás felé tett fontos lépés továbbá a nagyvaddal kapcsolatos állományszabályozás előtérbe helyezése, a szabad területi vadállomány védelme, valamint az apróvad-gazdálkodás számára kedvezőbb feltételek teremtése. Ugyanezt a célt szolgálja a kötelező haszonbérlet bevezetése és az elhúzódó területviták kiküszöbölése a hatósági közreműködés segítségével - olvasható a közleményben.