Herbert Diess, a Volkswagen márkaigazgatója kedden kiadott közleményében jelezte azt is, hogy felülvizsgálják a dízelmotorral működő járművek gyártására vonatkozó stratégiát. A jövőben azt a technológiát használják majd az európai és az amerikai piacokra szánt dízelautók esetében is, amelyben Adblue adalékanyagot, karbamid oldatot fecskendeznek be a szelektív katalizátorba (SCR) a károsanyag-kibocsátás csökkentésére.

Diess úgy fogalmazott, hogy lehető leggyorsabban végrehajtják a modellváltást.

A Volkswagen-csoport már a múlt héten közölte, hogy a dízelbotrány miatt felülvizsgálják az összes tervezett beruházást, és tovább szigorítják a már korábban elindított költségcsökkentési programot. A nem létfontosságú beruházásokat mind törlik vagy elhalasztják, és a botrány miatt kialakult új helyzethez igazítják az előző vezérigazgató, Martin Winterkorn idején elindított hatékonyságnövelő, költségcsökkentő programot.

A Volkswagen a jövőben a hibrid járművek fejlesztésére akar összpontosítani, emellett egységesíti az elektromos személyautók és haszonjárművek gyártását. A luxusszedán Phaeotont, amelynek jövője bizonytalanná vált a botrány kirobbanása után, teljes egészében elektromos autóvá alakítják át, és a vállalat vezető márkája lesz a következő évtizedben.

A Handelsblatt című német napilap kedden azt írta a vállalat berkeiből származó információkra hivatkozva, hogy a Volkswagen évente hárommilliárd eurót akar megtakarítani a beszállítói révén.

A legnagyobb európai autógyártó vállalatot az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége szeptember 18-án vádolta meg, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. A Volkswagen elismerte, hogy mintegy 11 millió, EA 189 típusú motorral üzemelő autó a manipuláció révén csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban nem.

A legtöbb autógyártó tároló katalizátor vagy szelektív katalizátor (SCR) alkalmazásával éri el, hogy csökkentse járművei nitrogénoxid-kibocsátását. Az európainál is szigorúbb amerikai szabványok betartásához valószínűleg a két technológiai együttes alkalmazására van szükség. Egy német intézet, a Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa úgy számítja, hogy e kifinomultabb technológia alkalmazása autónként 400 eurós pluszköltséget jelent.