Infostart.hu
eur:
364.74
usd:
332
bux:
145977.06
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen

Több uniós tagállam mellett Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert úgy véli, hogy energiaszabályozása nem felel meg az uniós jognak - erősítette meg vasárnap az MTI megkeresésére Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület klíma- és energiapolitikáért felelős szóvivője.

Az eljárásról a Bruxinfo közölt részleteket. Az európai uniós ügyekre szakosodott brüsszeli hírportál szerint az eljárásnak nincs köze a lakossági energia hatósági árának szabályozásához, így a rezsicsökkentéshez sem.

A bizottság szóvivője közölte: minden tagállamban ellenőrzik, hogy a helyi jog megfelel-e az úgynevezett harmadik energiacsomag előírásainak. Luxemburg és Belgium esetében már tavaly eljárás indult, most pénteken pedig Magyarország, Spanyolország, Franciaország, Németország és Olaszország kapott hivatalos felszólító levelet.

A szóvivő elmondta, hogy az egyes esetekről nem tud részletekbe menő információkat közölni, de a bizottság különösen a tulajdonosi viszonyok szétválasztását, az energiahatóság függetlenségét, a fogyasztói problémákat és a rendszerhasználati díjak kiszabásának módját vizsgálja.

A Bruxinfo úgy tudja, hogy a bizottságnak a többi között a hálózati tarifarendszerrel van problémája, mert úgy véli, hogy az uniós szabályokkal ellentétben egyes fogyasztói csoportokat előnyben részesít másokkal szemben. Brüsszel azt kifogásolja, hogy a háztartások és a közületek számára a nagy nyomású gázhálózat használatáért felszámított díjak alacsonyabbak, mint más fogyasztói kör számára. A bizottság álláspontja, hogy ez azt jelenti, hogy ugyanazért a szolgáltatásért két különféle díjat számítanak fel, ami a diszkriminációmentesség elvével ütközhet.

A brüsszeli testület a Bruxinfo szerint azt is kifogásolja, hogy a magyar jog túlságosan leszűkíti azoknak a költségeknek a körét, amelyeket a hálózatok tulajdonosai átháríthatnak a felhasználókra, így a többi között azt az illetéket, amelyet a hálózatok hossza után kell fizetniük. A hírportál uniós forrásokra hivatkozva azt írja: az energiacégek számára lehetővé kell tenni, hogy minden olyan költségüket beépíthessék az árba, amely nem a rossz hatékonyságú működésből fakad.

Hangsúlyos eleme a harmadik energiacsomagnak az energiahivatal függetlensége, ezért a Bruxinfo szerint Brüsszel azzal sem ért egyet, hogy Magyarországon a miniszter határozza meg a rendszerhasználati díjak számításának módját, ez ugyanis alááshatja az energiahatóság függetlenségét. A bizottság szerint az sincs rendben, hogy a hatóság olyan rendeleteket adhat ki, amelyeket csak az alkotmánybíróság előtt lehet megtámadni.

A brüsszeli portál úgy tudja, hogy a bizottság szerint az is uniós jogot sért, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az E.On soron kívüli hozzáférést kap az államtól a magyar-osztrák gázkapcsolathoz, ennek kapacitásait ugyanis minden fél számára azonos feltételeket biztosító árverésen kellene kiosztani.

Címlapról ajánljuk

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Megjött az Európai Bizottság ítélete Magyarországról: kellemetlen meglepetés jöhet a 2028-as deficitben

Megjött az Európai Bizottság ítélete Magyarországról: kellemetlen meglepetés jöhet a 2028-as deficitben

A hosszan tartó stagnálás után fokozatosan magára talál a magyar gazdaság, így a hazai össztermék (GDP) 2026-ban várhatóan 1,8 százalékkal bővül, majd a növekedés üteme 2027-ben és 2028-ban megközelíti a 3 százalékot - derük ki az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzéséből. Bár az idei évben a lakossági fogyasztás jelenti a fő húzóerőt, a következő két esztendőben a beruházások és az export helyreállása is érdemben támogatja majd a konjunktúrát. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a költségvetési hiány idén a GDP 7,3 százalékára ugrik, amit jövőre egy jelentős, főként kiadáscsökkentésre épülő konszolidációval várhatóan a GDP 5,2 százalékára tud mérsékelni a kormány. Az ágazati különadók kivezetésével számoló európai bizottsági elemzés ugyanakkor úgy számol, hogy 2028-ban nem fog tudni csökkenni a magyar deficit, ami éles ellentétben áll a Tisza-kormány hosszú távú gazdasági programjával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×