Nagy Márton ezt a Magyar Lízingszövetség csütörtöki, Gárdonyban megtartott konferenciáján mondta, hozzátéve, csak azok a hitelintézetek tudnak majd tevékenykedni az országban, amelyek jelentősen növelik hatékonyságukat és egyúttal csökkentik a működési költségeiket.

Kiemelte: a devizahitelek elszámolása, a forintosítás és a fair bankrendszer szabályai a mostaninál versenyzőbb bankrendszert hoznak létre, ahol jelentős koncentráció történik majd.

Nagy Márton rámutatott: a koncentráció a lízing területén még komolyabb lesz, a jövő bankrendszerében a verseny döntően a vállalati hitelezés területére koncentrálódik majd. A lakossági hitelezés oldalán a kamatrések nem lesznek nagyon vonzóak, ráadásul a jövedelemarányos törlesztésnél az MNB maximum 50 százalékos szintet határoz majd meg.

A vállalati hitelezésben viszont az MNB által alapított eszközkezelő is segíti a mérlegek tisztítását és elérhető marad a növekedési hitelprogram és a többi támogatott hitelkonstrukció - fűzte hozzá.

Nagy Márton emlékeztetett: a devizahiteles elszámolás bruttó mintegy 942 milliárd, nettó 732 milliárd forintos azonnali veszteséget idéz elő a hazai pénzügyi szektorban, emellett 100 milliárd forintos éves kamatveszteséget is realizál a bankszektor.

Így az esetleges banki összeolvadások, a konszolidáció mellett egyes hitelintézetek ki is vonulhatnak a magyar bankpiacról, ezt a lépést indokolhatja az is, hogy a költség/bevétel mutató a hazai bankrendszerben még az elszámolás előtt is elég "hatékonytalan" volt, nagyjából 60 százalékos szintű.

Kifejtette: az elszámolás után a bevétel 1400 milliárd forintról 1100 milliárd forintra csökken majd, a bevételek nem nagyon növelhetőek, így a 700 milliárd forint körüli összbanki költségek csökkentésére kényszerül a pénzügyi szektor. Összeolvadáskor a költségek 25 százaléka megtakarítható - mutatott rá Nagy Márton. Ha a 8 nagybankból 4 maradna, a költség/bevétel 50 százalékra csökkenhet, egy-egy összeolvadáshoz minimum egy év kell, ezért egy ilyen szintű átalakuláshoz 2-3 évre van szükség.

Kifejtette, a fair bankrendszerrel egy sokkal átláthatóbb kamatozás jár együtt, az ügyfelek jobban átlátják majd a kamatokat és a költségeket, a bankváltás pedig sokkal kisebb költségekkel, várhatóan jóval egyszerűbb lesz.

Kérdésre kifejtette: ezek az intézkedések élénkíthetik a versenyt, ha kevesebb bank is marad porondon, az nem biztos, hogy ez a verseny ellen hat, mert egyre hatékonyabb szereplők működnek majd a piacon.

Közölte: a törvény alapján egy hitel esetén, a kezdeti kamat-meghatározással együtt, maximum 6-szor lehet átárazni egy kölcsönt. Ha 3-5 éves kamatperiódussal számolunk, ez maximum 18-30 éves időtartamot jelenthet a hitelek maximális futamidejének vonatkozásában - magyarázta az MNB ügyvezető igazgatója.

Tardos Gergely, az OTP Bank elemzési központjának vezetője előadásban elmondta: jövőre lassulni fog a magyarországi gazdasági növekedés, évi 2 százalék körüli növekedés várható 2015-ben. Az idén éves szinten 3,3 százalékos gazdasági bővülést várnak az OTP-nél.

Úgy vélte: a második negyedévi kiemelkedő növekedési ütemet számos egyszeri tényező is segítette, amelyek jövőre már nem hatnak. Kiemelte: a következő években is gazdasági bővülésre lehet számítani Magyarországon, de az alacsony szintű lehet.

Az államháztartási hiány idén a GDP 3 százaléka alatt marad, jövőre is teljesül a maastrichti elvárás, sőt, 2016-ban 2 százalék alá csökkenhet - tette hozzá Tardos Gergely, rámutatva, a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban még nincs jel arra, hogy csökkenne az állam mérete.