A Brüsszelben elkészített - Olli Rehn bizottsági alelnök által a strasbourgi sajtótájékoztatón is ismertetett - prognózis kiemeli, hogy a gazdasági recesszióból 2013-ban kiemelkedő Magyarországon a gyorsuló növekedést elsősorban a belföldi kereslet élénkülése ösztönzi.

Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének becslései szerint tavaly a GDP 2,5 százaléka körül alakult a magyar államháztartási deficit, amely az idén és jövőre ennél valamivel magasabb lesz, de nem haladja meg a 3 százalékot.

A legutóbbi, tavaly novemberi brüsszeli becslés Magyarországnak 2014-re 1,8 százalékos, 2015-re pedig 2,1 százalékos növekedést jelzett előre. Ez most annyiban módosult, hogy az idei növekedési becslés is 2,1 százalék. A magyar költségvetés hiányát 2014-re a GDP-hez mérten 3, 2015-re pedig 2,7 százalékra prognosztizálta Brüsszel tavaly novemberben. Az idei deficitjóslat nem változott, a jövő évre vonatkozót 2,9 százalékra módosították.

Az Európai Bizottság úgynevezett téli gazdasági prognózisának Magyarországról szóló része megállapította, hogy a beruházások volumenének a változása 2013-ban pozitív fordulatot vett - főként a közszféra beruházásainak köszönhetően, de a vállalati beruházások volumene is növekedni kezdett.

Ez a jelenség részben az EU-források felhasználásának, részben pedig az MNB által a kis- és középvállalatok számára kínált kedvezményes kamatozású növekedésösztönző finanszírozási konstrukciónak volt betudható. Az infláció meredek csökkenése hozzájárult ahhoz, hogy növekedett a háztartások elkölthető jövedelme, ugyanakkor a még mindig magas munkanélküliség továbbra is visszafogja a fogyasztást - olvasható a brüsszeli bizottsági értékelésben.

A prognózis szerint idén a háztartások fogyasztása pozitívba fordul - idén 1,5, jövőre 1,6 százalékkal nő - miután tovább növekszik az elkölthető jövedelem. Ez részben a szabályozott árak csökkentésére és a közszférában a bérek növekedésére, részben a hitelezési feltételek lazulására vezethető vissza. A piaci túlkínálat miatt azonban a lakhatás terén a beruházások várhatóan csak szerény mértékben fognak növekedni - állították meg Brüsszelben.

A munkanélküliség 2013 negyedik negyedévében 10 százalék alá csökkent, évi átlagban 10,2 százalék lett. Idén 9,6, jövőre 9,3 százalékos munkanélküliségi rátát jósol, vagyis a helyzet lassú javulására számít az Európai Bizottság. A javulást megalapozó tényezőkről szólva a prognózis - a korábbi előrejelzésekkel ellentétben - már nem csupán a közmunkaprogramok szerepét hangsúlyozta, hanem egyebek közt a gazdaság "kifehérítésének" a pozitív hozadékát is.

Az infláció a 2013-as esztendő utolsó negyedében a történelmi mélypontot jelentő 0,7 százalékra csökkent (éves átlagban pedig 1,7 százalék lett), ami az energia- és más rezsiköltségek három hullámban megvalósított csökkentésének tudható be - írták az Európai Bizottság elemzői, de hozzátették, hogy az infláció egyébként is csökkenő tendenciát mutatott. Brüsszelben úgy vélik, hogy amint a rezsiköltségek csökkentésének a hatása elmúlik, az árak idővel ismét emelkedhetnek. Ennek megfelelően idén még csak 1,2, jövőre már 2,8 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizálnak. A forint legutóbbi értékvesztése valamelyest növeli a magasabb infláció kockázatát - jegyezték meg az elemzők.

A költségvetés alakulását illetően a prognózis összeállítói úgy vélekedtek, hogy az adóbevételek idén várhatóan a GDP- 0,3 százalékával elmaradnak a tervezettől.

A növekedés gyorsulására számít az Európai Bizottság

A tavalyi 0,1 százalékos növekedés után 2014-ben az Európai Unió 28 tagállamában a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékos, jövőre pedig 2,0 százalékos bővülését vetíti előre a kedden nyilvánosságra hozott téli gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.

Az euróövezet 18 tagállamában a tavalyi 0,4 százalékos visszaesést követően az idén 1,2 százalékos, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedésre számít a bizottság alacsony, 1-1,3 százalékos infláció mellett.

A brüsszeli testület a munkanélküliség mindössze 0,1 százalékpontos mérséklődésére számít tavalyhoz képest, az euróövezetben 12, jövőre pedig 11,7 százalékra becsüli az állástalanok arányát.

A költségvetés átlagos hiánya az Európai Bizottság szerint uniós szinten a tavalyi 3,5 százalék után az idén és jövőre is 2,7 százalék lesz uniós szinten, míg az eurózónában az átlagos deficit 3,1 százalékról 2,6-2,5 százalékra mérséklődik.