Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Európai BÍróság: gond van a magyar kiskereskedelmi különadóval

Az Európai Bíróság szerint felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett magyar különadó a kapcsolt vállalkozásoknál. A testület a magyar bíróságra bízza annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon a hátrányos megkülönböztetés megvalósult-e. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor üdvözölte az uniós bíróság döntését, amely a kormányzat szerint megerősíti, hogy a hazai ágazati különadó nem ütközik uniós jogba.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság szerdán ismertette a Hervis-ügyben hozott ítéletét, a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett - azóta már megszűnt - magyar különadóval kapcsolatban.

A székesfehérvári törvényszék a Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága jogvitájával kapcsolatban azzal a kérdéssel fordult az uniós igazságszolgáltatási fórumhoz, hogy az EB állapítsa meg: a szóban forgó különadó összhangban van-e az uniós joggal.

A székesfehérvári törvényszék a Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága jogvitájával kapcsolatban azzal a kérdéssel fordult az uniós igazságszolgáltatási fórumhoz, hogy az EB állapítsa meg: a szóban forgó különadó összhangban van-e az uniós joggal.

A luxembourgi ítélkező fórum megállapította: az idevágó uniós előírásokat - az EU működéséről szóló szerződés 49. és 54. cikkét - úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett adóra vonatkozó olyan tagállami jogszabály, amely e jogszabály értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősülő, vállalatcsoportba tartozó adóalanyokat arra kötelezi, hogy árbevételüket egy erősen progresszív adómérték alkalmazása keretében adják össze, majd az így kapott adóösszeget egymás között valós árbevételük arányában osszák szét, amennyiben a vállalatcsoportba tartozó és a különadó legfelső adósávjába eső adóalanyok többnyire más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásai.

Hogy ez az utóbbi feltétel, vagyis a más tagállami székhelyhez kapcsolt jelleg ténylegesen megvalósul-e, annak ellenőrzése a kérdést előterjesztő bíróság, vagyis a székesfehérvári törvényszék feladata.

A Hervis Magyarországon sporteszközöket értékesítő üzleteket működtet, és olyan vállalatcsoport részét képezi, amelynek az anyavállalata (a SPAR Österreichische Warenhandels AG) más tagállamban rendelkezik székhellyel. A magyar jogszabály szerint a Hervis köteles megfizetni az e vállalatcsoportba tartozó valamennyi vállalkozás által fizetendő különadó egy részét. E jogszabály alkalmazása azonban azzal jár, hogy a Hervist egyértelműen magasabb átlagos adómérték terheli annál, mint amely a kizárólag a saját üzleteinek árbevételéből álló adóalap szerint alkalmazandó lenne.

Mivel az adóhatóság elutasította a Hervis arra irányuló kérelmét, hogy mentesítse a különadó alól, a Hervis keresetet indított Magyarországon. A magyar bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy a különadóra vonatkozó magyar szabályozás összeegyeztethető-e a letelepedés szabadságával és az egyenlő bánásmód elvével, amennyiben potenciálisan hátrányosan megkülönböztető hatásokkal bír azon adóalanyok irányában, amelyek valamely vállalatcsoporton belül egy másik tagállamban székhellyel rendelkező társaság kapcsolt vállalkozásai.

Az Európai Bíróság megállapította: a különadóra vonatkozó magyar jogszabály elhatárolja egymástól az adóalanyokat attól függően, hogy valamely vállalatcsoportba tartoznak-e vagy sem. Noha nem hoz létre közvetlen hátrányos megkülönböztetést - hiszen a különadót azonos feltételek mellett vetik ki a Magyarországon bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytató valamennyi társaságra -, ezen elhatárolási szempont azzal a hatással jár, hogy hátrányos helyzetbe hozza a kapcsolt vállalkozásokat azokkal a jogi személyekkel szemben, amelyek nem képezik valamely vállalatcsoport részét.

E tekintetben a luxembourgi ítélkező fórum kifejtette, hogy egyrészt a különadó mértéke igen erősen progresszív - különösen a felső adósávban -, másrészt a különadót a kapcsolt vállalkozások esetében a csoportszinten összevont árbevétel alapján számítják ki, míg a vállalatcsoportba nem tartozó jogi személyek - mint például a független franchise-jogosultak - esetében az adóalap az adóalany elkülönülten vett árbevételére korlátozódik.

Az uniós igazságszolgáltatási fórum a hozzá kérdést intéző magyar bíróság feladatává teszi annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon ez a helyzet valósul-e meg. Igenlő válasz esetén a kérdést előterjesztő bíróságnak meg kell állapítania, hogy a magyar jogszabály a társaságok székhelyén alapuló olyan közvetett hátrányos megkülönböztetést vezet be, amelyet nem igazolnak közérdeken alapuló kényszerítő indokok.

Az Európai Bíróság határozatára reagálva a  Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: a kormány üdvözli az Európai Bíróság döntését, amely megerősíti, hogy a hazai ágazati különadó nem valósított meg diszkriminációt a különböző értékesítési formák, így a franchise-jellegű értékesítés és az üzletláncban történő értékesítés között sem.

"A bíróság ítéletéből következően a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával, az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával nem ellentétes az olyan adó, mint amilyen a magyar ágazati különadó volt. Ezzel az utolsó ágazati különadót érintő uniós eljárás - Magyarország számára pozitív eredménnyel - lezárult" - állapítja meg a szaktárca.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy az ítélet nyitva hagyja azt a kérdést: sértheti-e az uniós jogot a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó ágazati különadó kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel-összeszámítási szabálya bizonyos esetekben. Ennek eldöntését az Európai Bíróság a hazai bíróságra bízta. A magyar bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó törvényi szabály milyen mértékben érintette a külföldi székhelyű kapcsolt vállalkozással rendelkező hazai cégeket.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×