Infostart.hu
eur:
364.74
usd:
332
bux:
145977.06
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Erősödik a fogyasztói bizalom

A GfK Hungária komplex fogyasztói bizalmi indexének értéke az idén júniusban már kilencedik hónapja emelkedik, a fogyasztói várakozások az ország gazdasági helyzetének rövid távú optimista megítélése miatt erőteljesen javulnak, a vásárlási hajlandóság azonban egyelőre még stagnál - közölte a GfK Hungária szerdán az MTI-vel.

A GfK Hungária komplex fogyasztói bizalom index mutatója 6 ponttal 160,8 pontra nőtt júniusban.

A fogyasztói várakozások index alakulásában jelentős emelkedés figyelhető meg: a második negyedévben, értéke 11 pontos növekedéssel elérte a 195,9 pontot.

A növekedés oka, hogy javult az ország gazdasági helyzetének megítélése: rövid távú kilátásokat optimistán a megítélők aránya az előző negyedévben mért 24 százalék után júniusban 28 százalékra emelkedett.

A márciusi 20 százalékkal szemben júniusban már 27 százalék nyilatkozott arról, hogy az ország gazdasági helyzetet ma jobb, mint egy évvel ezelőtt; továbbá emelkedett az előző negyedévhez képest a derűlátók aránya, csaknem minden második lakos (47 százalék) javulást vár hosszú távon.

A pozitív várakozások ellenére a vásárlási hajlandóság index értéke nem változott júniusban számottevően, 1 pontos emelkedéssel 121,8 ponton áll.

A közlemény szerint a munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések az előző negyedévhez hasonló képet mutatnak ebben hónapban: tíz lakosból négy (39 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 45 százalékuk vélekedett így.

Az inflációs várakozásokat illetően sem történt számottevő változás: a lakosság túlnyomó része (73 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 7 százalékos növekedést várnak a következő 12 hónapban. Az infláció csökkenésében bízók egy része inkább bizonytalanná vált és arányuk csökkent, miközben azok hányada, akik a várakozásokat firtató kérdésre "nem tudja/nem válaszol" választ adtak, ugyanennyivel nőtt.

A családok reáljövedelmére vonatkozó várakozások újra kedvezőtlenül alakultak: az előző negyedévben mért 51 százalékkal szemben most a megkérdezettek 55 százaléka számít az inflációnál kisebb mértékű növekedésre, azaz családja reáljövedelmének csökkenését prognosztizálja.

A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: míg márciusban a lakosság 25 százaléka vélte úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére, addig júniusban 30 százalék vélekedett hasonlóképpen.

Mérséklődött - 69 százalékról 64 százalékra - azoknak a válaszadóknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy soha nem vennének fel hitelt. Ennek háttérében az áll, hogy tíz lakosból négyen várják a hitelkamatok növekedését, míg 33 százalék azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.

A megtakarításokkal kapcsolatos bizonytalanság a 2012 decemberi szinten áll: idén júniusban a válaszadók 41 százaléka bizonytalan annak eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 19 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

A közlemény szerint kissé csökkent azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket: a 2013 márciusában megkérdezettek 56 százalékával szemben most 53 százalék nyilatkozott úgy, hogy venne mostanában lakást. Öt válaszadóból mindössze kettő tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást, és lakása eladására a megkérdezettek 6 százaléka vállalkozna a jelenlegi körülmények között.

Címlapról ajánljuk

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Megjött az Európai Bizottság ítélete Magyarországról: kellemetlen meglepetés jöhet a 2028-as deficitben

Megjött az Európai Bizottság ítélete Magyarországról: kellemetlen meglepetés jöhet a 2028-as deficitben

A hosszan tartó stagnálás után fokozatosan magára talál a magyar gazdaság, így a hazai össztermék (GDP) 2026-ban várhatóan 1,8 százalékkal bővül, majd a növekedés üteme 2027-ben és 2028-ban megközelíti a 3 százalékot - derük ki az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzéséből. Bár az idei évben a lakossági fogyasztás jelenti a fő húzóerőt, a következő két esztendőben a beruházások és az export helyreállása is érdemben támogatja majd a konjunktúrát. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a költségvetési hiány idén a GDP 7,3 százalékára ugrik, amit jövőre egy jelentős, főként kiadáscsökkentésre épülő konszolidációval várhatóan a GDP 5,2 százalékára tud mérsékelni a kormány. Az ágazati különadók kivezetésével számoló európai bizottsági elemzés ugyanakkor úgy számol, hogy 2028-ban nem fog tudni csökkenni a magyar deficit, ami éles ellentétben áll a Tisza-kormány hosszú távú gazdasági programjával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×