Soros György magyar származású amerikai befektető a Financial Timesban hétfőn megjelentetett írásában hangsúlyozza: az Európai Unió maastrichti szerződését annak idején úgy alkották meg, hogy a közületi szektor egyensúlytalanságaira összpontosítson, de a bankrendszerben sokkal rosszabb a helyzet. Az euróövezet bankjai túlságosan nagy befolyással bírnak, és az országaik mindig megvédik őket a túl nagy kockázatoktól - véli.

Mint emlékeztet, a hatóságok első lépése az európai pénzügyi stabilitás helyreállítására a bankok megmentése volt. Véget kellene vetni a bankok és a döntéshozók közötti szoros kapcsolatnak - fogalmaz.

Soros György szerint az euró bevezetésével eredetileg a konvergenciát akarták megerősíteni az egyes országok között, azonban éppen ellenkező hatást értek el. Ha a nagy adóssággal küzdő államoknak nagyobb kockázati prémiumot kell vállalniuk, az adósságuk visszafizethetetlenné válik - írja. Kifejti, egyértelmű a megoldás: a súlyos deficittel küzdő országoknak lehetővé kell tenni, hogy a többi országhoz hasonló feltételekkel fizethessék vissza adósságukat.

Ezt a leghatékonyabban az eurókötvények kibocsátásával lehet megoldani - emeli ki. Ennek természetesen még ki kell dolgozni a részleteit, de az eurókötvény-kibocsátás valószínűleg az euróövezet pénzügyminisztereinek felügyelete alatt történne.

Mivel Európa gazdasága alapvetően Németországtól függ, és az eurókötvények nagy kockázatot jelentenének neki, akármilyen kompromisszum jön is létre, mindenképpen Németországot kell vezető pozícióba juttatni - mutat rá. Megállapítja: Berlinnek szem előtt kel tartania, hogy az a gazdaságpolitika, amely megfelelő az országnak, nem feltétlenül jó Európa egészének, ezért olyan rendszer kialakításába kell belemennie, amelyet a többi ország is elfogad.

Soros György szerint minél több eurókötvényt akar kibocsátani egy ország, annál szigorúbb előírásokat kellene követnie.

Ha azonban egy ország végképp nem képes eleget tenni a szabályoknak, lehetővé kell tenni, hogy kiléphessen az euróövezetből. Elképzelhető, hogy másfajta mechanizmusra lenne szükség kisebb gazdaságoknál, mint amilyen Görögország, és másra a nagyobbak esetében, mint például Olaszország - írja.