Infostart.hu
eur:
373.01
usd:
339.2
bux:
137379.77
2026. november 20. péntek Jolán

KSH: a használt lakások ára kissé, az újaké jobban csökkent tavaly

A használt lakásárak csökkenése Magyarországon tavaly már lassult, alig érte el a 2 százalékot, az új lakások árának visszaesése azonban éppen 2010-re gyorsult, elérte a 6 százalékot a megelőző évi 1,6 százalék után; a lakáspiaci forgalom a tavalyelőtti nagy visszaesés után is tovább mérséklődött tavaly - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Mindkét részpiacon több mint 7 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak 2010-ben, mint 2008-ban, a 2007-es bázisévhez viszonyítva pedig több mint 5 százalékkal értek kevesebbet a lakások.

A lakáspiaci forgalomba kerülő lakások aránya 2007 óta 4,5 százalékról 1,9 százalékra esett vissza. 2010-ben a 3.151 magyarországi település közül 275-ben egyáltalán nem adtak el lakást, további ezer településen csak 1-3 értékesítésről tud a KSH. Az új lakások fajlagos árának országos átlaga 2010-ben 276, Budapesten 351 ezer forint volt négyzetméterenként.

A teljes lakásforgalom 2009-ben a 2007. évinek kevesebb, mint a fele volt. A 2010-ben eladott lakások adatainak összesítése még nem teljes, de a lakáspiaci forgalom várhatóan az összes tranzakció ismertté válása után sem éri el a 2009. évi szintet. Különösen nagy az új lakások értékesítésének visszaesése: 2010-re vonatkozóan eddig alig több mint 4.000 eladott új lakás adatai ismertek.

Az eladott lakások száma negyedévenként számottevő ingadozásokat mutat, ezek részben szezonális, részben szabályozási okokhoz köthetők. Mind a használt, mind az új lakások forgalmában átmeneti megugrást eredményezett, hogy 2009 második negyedévében a lakásépítési támogatás megszűnése miatt előrehoztak vásárlásokat. 2010 első negyedévében a használtlakás-forgalomban kisebb növekedést okozott az illetékszabályok változása, amely miatt a nagyobb értékű lakások tulajdonosai 2010-re halasztották a szerződések megkötését. Ezt követően a használt lakások eladása valamivel 20 ezer fölött stabilizálódott, és csak az év végén látszik újabb - egyelőre bizonytalan mértékű - forgalomcsökkenés. A végleges, negyedik negyedévi adat még magasabb lesz, de 20 ezer alatt várható - jegyzi meg a KSH.

Az új lakások száma 2009. második negyedéve óta - amikor több mint 4 ezer lakást értékesítettek - alig haladja meg, vagy el sem éri negyedévente az ezret.

A településnagyság szerint felfelé haladva a lakásforgalom a 10 ezer lakosnál nagyobb településeknél kezd emelkedni, és egészen a 100 ezer feletti lélekszámú városokig növekvő arányú - 2010-ben ezekben a városokban a lakások 2,5 százaléka cserélt gazdát. A nagyvárosok rangsorát e tekintetben Győr vezeti (3 százalék), majd Nyíregyháza, Debrecen, Szeged és Pécs következik 2,5 százalékos aránnyal. 2010-ben a nagyvárosok közül Miskolcon volt a legalacsonyabb a lakáspiac forgalma (1,5 százalék).

Budapesten 2010-ben némileg alacsonyabb, 2,2 százalék volt az eladott lakások aránya a teljes lakásállományhoz képest. Ezen belül a XI. kerületben elérte, a IX. kerületben meg is haladta a forgalom a 3 százalékot, míg a XVI, a XVII. és a XXIII. kerületben a 1,5 százalékot sem érte el.

A piacra kerülő használt lakások átlagos ára 2009-hez képest kissé nőtt, 10,1-ről 10,3 millió forintra. A fajlagos ár minimális mértékben, 153-ról 154 ezer forintra emelkedett négyzetméterenként.

A 100 ezer fölötti városok települési átlagárak szerinti rangsorát Székesfehérvár és Győr vezeti (11,7 illetve 11,4 millió forint), és ezúttal is Miskolc zárja a sort, jelentősen elmaradva a többi nagyvárostól (7,5 millió forint). A fővárosi kerületek között a II. kerület áll az élen 28,9 millió forintos átlaggal, ezt követi a XII, az I. és az V. kerület (rendre 25,6; 21,6 és 21,5 millió forint). A legolcsóbb lakások a X. kerületben keltek el, átlagosan 9,1 millió forintért, ezt alig haladja meg a VIII. és a XXI. kerületi lakások ára (10,1 és 10,4 millió forint).

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Még be sem durrant az igazi tél, máris csúcsmászásra készül a magyar áramrendszer

Még be sem durrant az igazi tél, máris csúcsmászásra készül a magyar áramrendszer

Európa villamosenergia-ellátásbiztonsági helyzete összességében kedvező, és a közelgő télen is kontroll alatt tartható, de több országban jelentkezhetnek ellátási kockázatok - derül ki az európai átviteli rendszerirányítók szervezetének (ENTSO-E) következő télre vonatkozó jelentéséből. A télre tervezett erőművi karbantartási leállások és az energiaigény egyaránt valamivel magasabbak a tavaly télinél, miközben a vízerőművi tározók töltöttségi szintje összességében átlag alatti, és a hagyományos erőműpark is kisebb lett. Ezzel együtt a bővülő megújuló kapacitás, az akkumulátoros energiatárolók beépített teljesítményének több mint megkétszerezése, valamint az átviteli rendszerirányítók szoros koordinációja támogatja a rendszer biztonságát. Magyarországra vonatkozóan a jelentés megállapítja, hogy várhatóan az itteni villamosenergia-rendszer is biztonságosan működik majd a téli időszakban, de az olajembargó, egy esetleges földgázválság, valamint az esetleges szélsőséges időjárási körülmények magas villamosenergia-igénnyel párosulva előre nem látható hatásokkal járhatnak - szögezik le.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×