Infostart.hu
eur:
374.1
usd:
340.22
bux:
138978.26
2026. november 20. péntek Jolán

A kormány megszünteti a PPP tárcaközi bizottságot

A kormány október 1-től hatályon kívül helyezi az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) újszerű formáinak alkalmazásáról szóló, 2007. februárban hozott határozatot - az erről szóló döntés a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg.

Az eredeti kormányhatározat a következőképpen definiálja a public-private partnership-et (PPP-t): az állami szektor hosszú távú (jellemzően 3 éven túli) szerződés keretében - az állami feladatellátáshoz kapcsolódó - szolgáltatást rendel meg a magánszektortól. Ahhoz, hogy az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés szabályozott keretek között működjön, a kormány akkor tárcaközi bizottságot hozott létre.

A tárcaközi bizottság vezetője a gazdasági és közlekedési miniszter, tagjai pedig a pénzügyminiszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke lett. A tárcaközi bizottság véleményezte a PPP projekt terveket, és figyelemmel kísérte, valamint értékelte a fejlesztések megvalósítását.

A tárcaközi bizottság előző évi tevékenységéről és a folyamatban lévő PPP projektekről a bizottság vezetője évente március 31-ig jelentést tett a Gazdasági Kabinetnek.

Ugyancsak október 1-től egy másik tárcaközi bizottságot is megszüntet a kormány, az erről szóló rendelet is a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. Az állam hosszú távú kötelezettségvállalását szabályozó rendelet szerint a kormány tárcaközi bizottságot jelöl ki, amely véleményezi a hosszú távú projekteket - azok finanszírozási módjával együtt - majd a magvalósulás során figyelemmel kíséri azokat. A módosított rendelet a pénzügyminisztert bízza meg a projektek figyelemmel kísérésével.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
A 25. órában vagyunk, a tétlenség nem opció

A 25. órában vagyunk, a tétlenség nem opció

Csökken a vállalatok jövedelmezősége, nő a tárgyi eszközök sérülésének kockázata, és egyre gyakoribbak az ellátási láncokat, az infrastruktúrát és a társadalom működését érintő zavarok. A természeti rendszerek egyensúlyának megbomlása egyre súlyosabb következményekkel jár az üzleti életben. A 25. órában vagyunk, azonnal és közösen kell cselekedni egyszerre több területen - erről szólt a BCSDH 2026. november 19-én tartott üzleti ebédje, amelynek fókuszában a klímareziliencia állt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×