A Gazprom villámháborúban kiütötte a Nabuccót - ezt a címet adta legújabb cikkének a kelet-európai térséget ismerő elemzők egyik legjobbikának tartott Vladimir Socor, a washingtoni székhelyű Jamestown Foundation munkatársa.

A professzor öt uniós ország hatékony bekebelezéséről ír, azzal, hogy a Gazprom ezeknek az államoknak gázt, építkezési forrásokat és kiegészítő ösztönzőket ígért. Magyarország meghódításával pedig a gáz Európába szállításának utolsó szakaszát is biztosította Ausztriáig.

Eközben az EU által támogatott Nabucco gáz- és beruházási források nélkül maradt, így megvalósítása erősen kérdésessé vált a csatlakozók számára.

Ráadásul Brüsszelnek nincs közös energiapolitikája, Washington is elveszítette energiapolitikai vezető szerepét, és ezek a tényezők, Vladimir Socor szerint, alibit szolgáltatnak az olyan harmadik utas megoldásokban gondolkodó politikusoknak, mint például a magyar kormányfő.

Gyurcsány Ferenc Oroszország és a Nyugat közé pozícionálja magát - írja Socor, hozzátéve, hogy az orosz vezetők nyíltan gúnyolják a Nabuccót.

Socor cikke Putyin nyilatkozatát idézi a Rossijszkaja Gazéta című lapban, miszerint: nem lehet verseny két gázvezeték között, ha az egyikben van gáz, a másikban meg nincs.

Socor professzor az InfoRádiónak adott, korábbi interjújában már figyelmeztetett a veszélyre

"Európa ma már igen veszélyes mértékben függ az orosz energiától, főleg a gázszállításoktól. Ez azért is rossz, mert az energiafüggőség hosszú távon politikai kockázatokat is hordoz, ami megakadályozhatja a kormányokat és országokat abban, hogy a saját vagy az Európai Unió érdekeit helyezzék előtérbe, amikor döntéseket hoznak" - mondta Vladimir Socor.

Az elemző úgy fogalmaz: Moszkva nemcsak az orosz, hanem a közép-ázsiai és az iráni gázt is ellenőrzése alá vonhatja ezután, annak ellenére, hogy pont ez utóbbiakra találták ki a Nabuccót.

Vladimir Socor úgy véli, hogy a Déli Áramlathoz átállt országok - Ausztria, Magyarország és Bulgária - rövid távú gazdasági érdekek alapján döntöttek.

Magyarországról külön is megjegyzi, hogy szocialista vezetői utolsó-perces amerikai figyelmeztetések és kormánykoalíciós, valamint parlamenti ellenzéki különvélemény dacára döntöttek a Déli Áramlat mellett.