Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor

Reuters: nem változik az alapkamat az idén

A megkérdezett elemzők egyhangúlag úgy vélik, hogy az idén már nem változtat az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank - közölte a Reuters decemberi felmérésének eredményeit az MTI-vel csütörtökön.

Hozzáteszik: csaknem valamennyi elemző úgy véli, hogy nem csak hétfőn, de még januárban is 6 százalék marad az alapkamat. A következő lépés egy kismértékű csökkentés lehet, esetleg tavasszal, ugyanakkor a piacok bizonytalansága miatt néhány megkérdezett a kamatemelést sem zárja ki.

Miután a Fitch a múlt héten lejjebb vitte Magyarország adósminősítését, újra erősödni kezdtek a kamatemelési várakozások, a piacok eheti konszolidációja azonban a devizakereskedők és az elemzők szerint inkább a kamatok szinten tartásához szállított érveket a Monetáris Tanácsnak.

A kamatlazításra számítók többsége szerint az MNB a tavaszi választások környékén szánhatja el magát erre a lépésre, a kamatemelést valószínűsítők szerint pedig a várt lépés még a választások előtt megtörténik.

Volt olyan elemző is, aki szerint a következő hónapokban sor kerülhet egy kamatvágásra, az év hátralévő részében viszont a piacok nyomására az MNB jelentős kamatemelésre kényszerülhet.

"Pénzügyi válság nélkül a politikai elit aligha szánja el magát megszorító intézkedésekre és az állami adminisztráció reformjára" - mondta Békési Ilona, az Aegon Értékpapír Rt. elemzője. "Az őszi önkormányzati választások után az MNB arra kényszerülhet, hogy nyolc százalékra emelje az alapkamatot, védendő a forint árfolyamát" - tette hozzá.

Az infláció az elemzők szerint is az MNB és a kormány kijelölte céloknak megfelelő pályán marad a következő két évben. A konszenzus továbbra is 3,3 százalék decemberre. A jövő év végére az áfa csökkentések hatása 2 százalékra szoríthatja le az inflációt, de 2007 decemberére 2,9 százalékra emelkedhet - teszik hozzá.

Az államháztartás hiánya a nyugdíjreform költségeivel együtt jóval meghaladhatja jövőre a kormány által megcélzott szintet, a GDP 6,1 százalékát. A konszenzus szerint a deficit 7,9 százalék lehet jövőre.

Mivel a deficit lefaragásának menetrendjét az elemzők nem tartják tarthatónak, továbbra is azt gondolják, hogy jelentős késedelmet szenved az euró hazai bevezetése, konszenzusuk szerint ez 2013 előtt nem várható.

"Elég nagy a kockázata, hogy az EU visszadobja a legfrissebb konvergencia programot. Ebben az esetben (a Fitch után) más hitelminősítők is leminősíthetnek" idézi Suppan Gergelyt, a Takarékbank elemzőjét a felmérés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Megjelent a Portfolio Checklist Extra, amiben Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk az EU lehetséges bővítéséről. Ezt sokszor úgy kezeljük, mintha egy előre lefutó, szinte automatikus forgatókönyv lenne, holott könnyen lehet, hogy épp ez lesz Európa következő nagy politikai törésvonala. De van-e mögötte kézzelfogható politikai vagy piaci kényszer, vagy inkább érdekek és alkuk mozgatják? És egyáltalán: az alapítók valóban egy olyan Európát képzeltek el, ahol előbb-utóbb minden ország uniós taggá válhat? Beszélgetésünkben azt is körbejárjuk, melyik jelölt áll a legközelebb a csatlakozáshoz, kiket tartanak a legnehezebben „kezelhető” szereplőknek, és hol tűnik reálisnak, hogy belátható időn belül nem várható érdemi előrelépés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×