Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Ilyen még nem volt: vizeletből készítenek téglákat

A világon elsőként emberi vizelet felhasználásával készítettek téglát laboratóriumi körülmények között kutatók a Dél-afrikai Köztársaságban.

A szürke színű, szagtalan téglák nyolc nap alatt készülnek el a laboratóriumban vizelet, kalcium, homok és baktériumok felhasználásával. Az eljárás során műtrágyát is előállítanak a szakemberek.

A téglákat a vizeletben természetes módon előforduló karbamidból (urea) készítik. Ez a vegyület mesterségesen is előállítható. Szintetikus változatát világszerte műtrágya készítésére használják.

Az Egyesült Államokban már tesztelték a módszert, amellyel téglát lehet előállítani mesterséges karbamidból, ám a dél-afrikai kutatóknak most emberi vizelet felhasználásával sikerült ezt megvalósítaniuk.

A Fokvárosi Egyetem munkatársaként dolgozó Dyllon Randall és kollégái

a korallzátonyok képződésének természetes folyamatára hasonlító eljárással állítják elő a biotéglákat.

A vizeletből készített tégla nagy előnye, hogy szobahőmérsékleten készül, vagyis előállítása nem jár együtt szén-dioxid-kibocsátással, mint a hagyományos, égetett téglák esetében.

A tömeggyártás egyetlen akadálya, hogy mindössze egyetlen biotéglához nagyjából 20 liter vizeletre van szükség, ami egy átlagos felnőtt több heti vizeletmennyisége.

A kutatásban részt vevő Suzanne Lambert szerint azonban a következő egy-két évtizedben biztosan kereskedelmi forgalomba kerül a termék, de addig még rengeteg munka vár rá és kollégáira a laboratóriumban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×