Dolly él és jól van. Mind a négy. Ennyi új állatot hozott ugyanis létre Keith Campbell, a Nottinghami Egyetem professzora az első klónozott emlős genetikai mintájából. A birkák létezését eddig titokban tartották, egy múlt heti, brüsszeli konferencián azonban kiderült, hogy az egyetem állatorvosi részlegének területén majszolják a füvet immár három és fél éve.

A professzor állítása szerint csak megfigyelik, de nem kísérleteznek a birkákon, és azoknál egyetlen olyan probléma sem jelentkezett, amelyek miatt Dollyt végül hatévesen el kellett altatni 2003-ban. Azt az állatot néhány évesen ízületi gyulladás kezdte kínozni, később pedig tüdőbetegség alakult ki nála.

Keith Campbell, aki az eredeti Dolly létrehozásában is komoly szerepet játszott, azt ígérte, hogy hamarosan részletes leírást közöl az állatokról. Mint mondta, azért állította elő a híres birka genetikai állományát hordozó "utódokat", hogy finomítsa az eredeti eljárást és kiküszöbölje a technológia hibáit.

Dolly 1996-os születése mérföldkőnek számított a klónozás fejlődésében. A híres jószágot egy birka testi sejtjének felhasználásával állították elő a skóciai Roslin Intézetben: az embrió azután indult növekedésnek, hogy egy tőgyből származó sejt genetikai anyagát a kutatók egy kiüresített petesejtbe juttatták.

Dolly nem az első birka volt, amelyet ilyen módszerrel klónoztak: 276 próbálkozás után ő volt azonban az első, amely megérte a felnőttkort.