Nem világos, miért alakult ki az a babona, miszerint balszerencsét jelent, ha 13-a péntekre esik. Valószínűleg még a bibliai időkben alakult ki ez a hiedelem, hiszen Jézussal együtt 13 ember vett részt az utolsó vacsorán. A középkorra már a péntek és a 13-a külön-külön is balszerencsét jelentett.

A pénteki napot a VI. századtól kezdve a boszorkányok vagy a pogányok idejének tartották a keresztény hitterjesztők, ez volt az általuk üldözött ősi vagy nomád istenségek titkos imádásának napja. A 13-as számnak pedig régi megfigyelések rossz tapasztalatait tulajdonítják a kultúrtörténészek.

Dan Brown A da Vinci-kód című regénye hívta fel újra a figyelmet arra a hiedelemre, hogy 1307. október 13-án, pénteken végeztette ki a nagyhatalmú Templomos Lovagokat IV. Fülöp király.

Az angolszász, a német és a dél-európai kultúrákban a legerősebb a félelem, nemcsak a 13-i péntektől, hanem a 13-as számtól is. New Yorkban és más amerikai nagyvárosokban alig találni felhőkarcolót, amelynek lenne 13.-nak hívott emelete, a 12. után ugyanis rögtön a 14.-re lehet menni.

A babonások számára nem volt meglepő, amikor az Apolló 13-nak 13 óra 13 perces fellövési kísérlete a 39-es indítóállványról meghiúsult - 39 ugyanis 3-szor 13.

A különösen babonások a szerencsétlenség elűzésének széles palettájáról válogatnak ezen a napon, például sót dobnak a hátuk mögé a bal vállukon át. Nem szabad létrára mászni, minden baljós gondolatot le kell kopogni egy fán, a sütött kenyér pedig keletlen marad - a babonások szerint legalábbis.

A pszichológusokat és a történészeket is megosztja, hogy mi lehet a magyarázata a péntek 13-a által keltett babonás szokások fennmaradásának, de legtöbben azt vallják: az ember életében olyan sok a rejtélyes veszély vagy a stressz, hogy néha hinni akar abban, hogy az olykor felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan jelenségek mögött mégiscsak van valami ok.