Pszichológusok és elmeorvosok is vizsgálták az aszódi kettős gyilkosság elkövetőjét – írja a Blikk. A szakértők szerint, bár labilis személyiség, nem szenved elmezavarban, ami kizárná a büntethetőségét. Állítják, a férfi pontosan tisztában volt azzal, mit tesz, annak mi a következménye.

A védelem ennek ellenére elmezavarra hivatkozik, mivel a férfi azt állítja, sem a gyermekei meggyilkolására, sem pedig az öngyilkossági kísérletére nem emlékszik. Ugyan koponyasérülést szenvedett, mikor a vonat elé vetette magát, a szakértők szerint inkább arról van szó: nem akar emlékezni, ez egy tudatos védekezési taktika.

Mindezt azzal bizonyították, hogy a vádlott emlékszik a gyilkosságot megelőző időkre, valamint az azóta történt dolgokra is. Úgy vélik, csak hárít, a felelősség alól akar kibújni.

Az elmeszakértők azt is megállapították, hogy

a férfinak nincs bűntudata, ő el is hiszi, hogy nem emlékszik. Csak magáért aggódik, gyermekei elvesztése nem okozott tüneteket nála.

A lap azt írja, a szakértők szerint sértődöttség, sértettség és harag vezérelte a kettős gyilkosság elkövetésénél, feltehetően a feleségén állt bosszút. A gyilkosság előtt leveleket írt testvérének, amiben gyilkosságról konkrétan nem beszél, de arról igen, hogy végleges lépésre szánta el magát. Emiatt feltételezték, hogy el akarja rabolni a lányokat és külföldre szökni velük.

L. Tamás a levelekre sem emlékszik, de azt elismeri, hogy az ő kézírásával íródtak. Ezeket egyébként kitalált nevekkel és címekkel adta postára, de állítja, erre sem emlékszik.

Jelenleg attól retteg, hogy mi lesz vele a börtönben,

a szakértők szerint az öngyilkossági kísérlete nem volt komoly. Ha valóban meg akarta volna ölni magát, akkor úgy mozgott volna, hogy a vonat el is üsse, ne csak elsodorja. Úgy vélik, a két gyermek brutális megölése, majd a vonat elé ugrás nem lehetett kiterjesztett öngyilkosság.