A tényállás lényege szerint 2007-2008-ban Szilvásy István az ÁEK vezetőjeként egy céggel indokolatlanul szerződött, valamint egy főorvost indokolatlanul vett munkaviszonyba, mivel azt, ami a feladatuk volt, az intézmény dolgozói is elvégezhették volna, továbbá semmi nem támasztja alá, hogy egyáltalán végzett érdemi munkát a cég, illetve a főorvos. Mindezek ellenére az ÁEK mintegy öt és fél millió forintot kifizetett a háttérjogszabályokkal ellentétes, fiktív szerződések alapján.

"Tényleges teljesítést dokumentumok hiányában nem lehet megállapítani, ennek ellenére kifizetés történt" - hangzott el a szóbeli indoklásban.

A cég feladata bérfejlesztéssel és gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadás lett volna. A közalkalmazotti jogviszonyban az ÁEK-nál dolgozó főorvosról pedig több kórházi tanú azt mondta, hogy alig vagy éppen soha nem látta őt, holott a szerződés szerint meghatározott időt a munkahelyén kellett volna eltöltenie.

Az eljárás a 2010 júniusában, a kormányváltás után néhány héttel kezdődött. Szilvásy Istvánt akkor nyomban eltávolították állásából, és az első hírek még több milliárdos visszaélésekről szóltak.

Szilvásy Istvánt egy év, három évre felfüggesztett börtönre ítélte az elsőfokú bíróság. A másodrendű vádlott, aki a cég részéről aláírta a szerződést, valamint a harmadrendű vádlott, a főorvos 400-400 ezer forint pénzbüntetést kapott bűnsegédként.

A vádlottak és a védők valamennyien bűncselekmény hiányában kimondott felmentésért fellebbeztek. Az ügyész ugyanakkor súlyosítást kért, álláspontja szerint az ezelőtti öt és fél milliós hűtlen kezelés miatt Szilvásy István esetében letöltendő, a másik két vádlottnál felfüggesztett szabadságvesztés lenne indokolt. A büntetőper másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket, dokumentumokkal igyekeztek bizonyítani, hogy indokoltak voltak a szerződések és történt teljesítés.

Szilvásy István - akinek a testvére, Szilvásy György a Gyurcsány-kormány idején polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter volt - kedden az ítélethirdetés után újságíróknak azt mondta: álláspontja szerint a vitatott szerződések az intézmény alapfeladatainak ellátásához szükségesek voltak. Az ÁEK éves költségvetése egyébként mintegy 28 milliárd forint volt akkoriban.