Az ügyészség négy vizsgáztatót, egy közvetítőt és tucatnyi vizsgázót vádol vesztegetéssel, okirat-hamisítással, mert 2010-2011-ben 300 ezer forintért - valós teljesítmény nélkül - adták-vették a nyelvvizsgákat. A vizsgázók kenőpénzért előre megkapták az írásbelihez a megoldásokat, a szóbelire pedig már el sem mentek, vagy pedig beavatott tanárok előtt vizsgáztak. A szabálytalan vizsgákat az elsőrendű vádlott intézte.

A történtek egy másik eljárásban folytatott felderítőmunka eredményeként jutottak a hatóságok tudomására.

Perbeszédében tavaly az ügyész az elsőrendű vádlottra letöltendő, néhány másikra felfüggesztett szabadságvesztést, a vádlottak többségére pedig pénzbüntetés kiszabását indítványozta, három vizsgáztató esetében pedig a vesztegetés ügyében már felmentést tartott indokoltnak.

A vizsgáztató esetében a vádban szereplő, bűnszövetségben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette a törvény szerint akár tízéves szabadságvesztéssel is sújtható, a vizsgázók cselekménye pedig az ügyészség szerint vesztegetés, ami a törvény szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A vádlottak között vannak rendőrök, mérnökök és gazdálkodók.

Szerdán több védő is enyhítő körülményként hivatkozott arra, hogy ügyfele büntetlen előéletű, nem bűnöző életvitelű és cselekményének csekély a társadalomra veszélyessége. Az eset szerintük leginkább arról szól, hogy a vádlott munka mellett képtelen volt másként megszerezni a családja eltartásához, boldogulásához szükséges diploma feltételéül szabott nyelvvizsgapapírt.

"A törvényi előírás zsákutcába terelte az embereket" - fogalmazott az egyik ügyvéd.

Több védő elmondta, hogy ügyfele az eljárás során beismerte és megbánta cselekményét. Ráadásul voltak olyanok, akik semmiféle előnyhöz nem jutottak. Egyikük - védője elmondása szerint - erkölcsi okokból, mindenféle külső nyomás nélkül döntött úgy, hogy nem használja fel nyelvvizsga-bizonyítványát. Akad olyan is, aki csak azért próbált törvénytelen úton nyelvvizsgát tenni, mert párkapcsolatában konfliktushoz vezetett, hogy neki nincs diplomája, a botrány kirobbanása azonban véget vetett féltett kapcsolatának.

Több ügyvéd megemlítette, hogy védencét az évek óta folyó büntetőeljárás miatt már számos hátrány érte. Többen elvesztették a munkájukat és azóta sem tudtak elhelyezkedni; a védők szerint már csak ezért is indokolatlan lenne őket további súlyos szankciókkal sújtani.

Mindezzel összefüggésben több védő szóvá tette azt is, hogy egy másik hasonló, nemrég bírói szakba került ügyben a vádhatóság több száz gyanúsítottal szemben elhalasztotta a vádemelést, így nekik nem is kellett bíróság elé állniuk.

Õk megúszták, mert egy nagyobb hálózat tagjaiként kerültek a hatóságok látókörébe, de nem lehet egyforma ügyekben gyökeresen eltérő az ügyészségi gyakorlat, csak azért, mert az igazságszolgáltatásnak így kényelmes - vetette fel az egyik ügyvéd, arra célozva, hogy ezek az ügyészi döntések igazságtalan megkülönböztetést eredményeztek hasonló ügyek elkövetői között.

Az elsőrendű vádlott ügyvédje méltányos ítéletet kért: az ügyészi indítvánnyal ellentétben nem letöltendő, hanem felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. Továbbá azt mondta, hogy védence - aki a bíróságon beismerő vallomást tett - három gyermekét egyedül nevelő özvegy, a kenőpénzeket a családjára fordította, abból semmiféle vagyont nem halmozott fel, ezért az ügyészi indítványban szereplő vagyonelkobzás is indokolatlanul eltúlzott, megtorló jellegű szankció, csakúgy, mint a tanári hivatástól eltiltás.

A vádlottak egy része tagadta bűnösségét, az ő védőik felmentést kértek.

Több ügyvéd vitatta a nyomozás törvényességét is, részben a védő nélkül lezajlott gyanúsításokat, részben a telefonlehallgatással szerezett bizonyítékok felhasználhatóságát.

Az ügyet a nyilvánosságban korábban a Budapesti Corvinus Egyetemmel hozták összefüggésbe, ám az intézmény többször jelezte, hogy csupán a helyszínt biztosította a vizsgáztatásokhoz. A vádbeli esetekben a szervező az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ volt.

A nyelvvizsgákkal kapcsolatos, kevesebb mint egy éve indult büntetőperben a Fővárosi Törvényszék várhatóan február elején hirdeti ki elsőfokú ítéletét.