A tábla döntése nyomán nyilvánvaló, hogy még évekig nem zárulhat le a büntetőeljárás, hiszen az elsőfokú bíróságnak meg kell ismételnie a meglehetősen kiterjedt bizonyítást, vagy ennek egy részét, ha pedig fellebbezésekre kerül sor, akkor ismét másodfokra kerül az ügy.

A Fővárosi Bíróság 2008-ban hozta meg a most hatályon kívül helyezett elsőfokú ítéletét, amelyben Kulcsár Attilát 8 év szabadságvesztésre és 230 milliós vagyonelkobzásra ítélte, és elrendelte előzetes letartóztatását. Akkor további hat vádlott kapott még letöltendő szabadságvesztést, és az elsőfokú ítéletben kiszabtak még összesen több mint másfél milliárdos vagyonelkobzást is.

Órákon keresztül sorolta a hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet hibáit a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú végzésének szóbeli indokolásában. Lassó Gábor, a tábla eljáró tanácsának elnöke az elsőfokú döntés tényállásában, az egyes cselekmények minősítésének indoklásában ejtett hibák között példaként említette, hogy hiányzik az egyes bizonyítékok, vallomások értékelő, elemző összevetése és annak megindokolása, hogy mely bizonyítékokat miért fogadott el vagy vetett el a Fővárosi Bíróság.

A tábla szerint a másodfokú, fellebbviteli főügyészi, illetve védői felvetésekkel ellentétben egyáltalán nem kizárt, hogy az eredeti váddal és az elsőfokú ítélettel összhangban mégiscsak sikkasztás történt, és nem valamiféle más bűncselekmény, például csalás.

A tanács elnöke kifejtette azt is, hogy védői felvetésekkel ellentétben nem tartja törvénysértőnek, és nem rekeszti ki a bizonyítékok közül Kulcsár Attila ügyészek előtt tett vallomásait.

A szóbeli indoklás szerint súlyos eljárási hiba az is, hogy a Fővárosi Bíróság egyes rendkívül terjedelmes vallomásokat, Kulcsár Attila nyomozás során tett nyilatkozatait nem a büntetőeljárási törvénynek megfelelően ismertette.