Mivel így minimum 10 százalékos támogatottságot kell szerezniük a választáson a parlamentbe jutáshoz

nem veszélytelen a szocialisták számára, hogy szövetségre léptek a Párbeszéddel

– mondta Török Gábor politikai elemző. „Ha úgy teszi fel a kérdést, hogy meg lehet-e az MSZP-Párbeszédnek a 10 százalékos közös listás határ, akkor a válaszom az, hogy igen, meglehet, ugyanakkor azért kétségtelenül ez egy kockázatos vállalkozás” – fogalmazott. 

Török Gábor kitért arra is, hogy az egyéni jelöltek koordinált indítását is minden pártnak át kell gondolnia, hiszen amellett, hogy kialakulhat egy az ellenzék nagy része által támogatott közös jelölt, az egyes pártok számára veszteséggel jár, például a töredékszavazatok elvesztése miatt, ahogyan azt is nehéz megjósolni, hogy a választók miképp reagálnak a koordinált jelöltállításra. 

„A választó ritkán osztja meg a szavazatát,

vagy nehezebben osztja meg, és szeret arra a pártra szavazni listán is, akinek a jelöltjére helyben szavaz” – hangsúlyozta az elemző.

Török Gábor kérdésesnek ítélte, hogy lesz-e megállapodás az ellenzéki pártok között, és – mint aláhúzta – már csak öt hetük van, hogy rendezzék ezt a kérdést.

Kampányfinanszírozási dilemma

Emellett a politikai elemző kitért arra is, hogy anyagi szempontokat is mérlegel az összes kis párt egy-egy visszaléptetés előtt, hiszen a döntéssel kevesebb állami támogatáshoz jutnak. „Ez nem lényegtelen kérdés. Miután a magyar pártok, és különösen az ellenzéki oldalon nyilvánvalóan

hosszú ideje csak és kizárólag ezekből az állami forrásokból tudnak politizálni,

ezért számukra ez létkérdés, hogy ezek a pénzek abban a mértékben fussanak be, ahogy ők megtervezték a kampányukat” – emelte ki a szakértő.

A kampányfinanszírozásról szóló törvény szigorúan szabályozza, hogy a jelöltek számától függően mennyi pénzt kaphat a párt, illetve maga a jelölt egymillió forint kampánypénzzel gazdálkodhat. Török Gábor szerint ezzel is számolnak a pártok az együttműködés tervezésekor. A nagy és kis pártok között jelentős különbség mutatkozik a tekintetben, hogy mennyire tartanak tőle, hogy ezt a pénzt esetleg vissza kell fizetni. Az egymillió forintos összeg megtartásához például a jelöltnek két százalékot el kell érnie a választókerületben. „A nagy pártok számára ez inkább szerintem a kampányok forrásoldalán megjelenő kérdés” – tette hozzá a politikai elemző.

„Amikor valaki azon gondolkodik, hogy visszaléptessen-e húsz jelöltet, akkor tudnia kell, hogy ezzel 100-150-200 millió forinttól el fog esni: ennyivel kevesebb óriásplakátja lehet, ennyivel kevesebb szpotot tud csinálni, ennyivel kevesebb aktivistát tud mozgatni a választási kampány során” – magyarázta a szakértő. „Ezt sem mindig gondolják át azok, akik arról beszélnek, hogy miért nem lépnek vissza egymás javára a jelöltek” – hívta fel a figyelmet Török Gábor.

Kormányképes-e egyáltalán az ellenzék?

A politikai elemző szerint ha a jelenlegi ellenzéki erők lennének többségben a parlamentben, megkísérelnék a kormányalakítást. A legnagyobb frakcióval rendelkező párt nagy valószínűséggel a Fidesz lesz az új parlamentben – hangsúlyozta Török Gábor. „Még akkor is, ha nincs abszolút többsége,

megvan a játéktere arra vonatkozóan, hogy esetleg ő keressen magának a mai ellenzékből koalíciós partnert”

– tette hozzá.

A kormányképesség nem objektív kategória – jelentette ki az elemző. „Nehéz arról beszélni, hogy ki a kormányképes. Valaki szerint az elmúlt nyolc évben az elmúlt 28 év legjobb kormányzását láttuk, mások szerint talán a legrosszabbat” – fogalmazott. De az már kérdéses, hogy a különböző ellenzéki erőknek lehet-e egységes irányvonaluk, és szakpolitikai kérdésekben meg tudnának-e állapodni a pártok.

Török Gábor szerint szakpolitikai kérdésekben a Jobbik közelebb áll a Fideszhez, mint az ellenzéki pártokhoz. „Nagyon nehéz lenne egy Jobbik-MSZP koalíciót elképzelni” – jegyezte meg a szakértő, aki azt sem zárja ki, hogy a jelenlegi kormánypárt Vona Gábor pártjával, esetleg az MSZP-vel vagy az LMP-vel, sőt a Demokratikus Koalícióval lépjen koalícióra. „Ez egy szükséghelyzet” – fogalmazott. Európa más országaiban – például Olaszországban – is „korábban egymásra tücsköt-bogarat mondó politikusokkal kell egy kormányban ülniük”.

Bár Magyarországon eddig nem volt szükség arra, hogy a politika „fő struktúráló dimenzióját meghaladó, bal-jobbon átlépő kormány működött volna”, de van olyan helyzet – például, ha a Fidesznek 95 mandátuma lesz, és szeretné folytatni a kormányzást –, hogy a legerősebb parlamenti pártnak választania kell a korábbi ellenzéki pártokból egyet maga mellé – hangsúlyozta a Török Gábor.

„A koalíciókötés nem a szerelemről szól”

– tette hozzá.