Bóna Szabolcs kiemelte: ma kell tenni azért, hogy holnap is rendelkezésre álljon az élelmiszer.

„Felelősségünk a változó környezethez való alkalmazkodás" – fogalmazott, hozzátéve: új kihívásokra kell választ adni, a klímaváltozás miatt innovációk nélkül Európában is veszélybe fog kerülni az élelmiszer-önrendelkezés. Az idei aszály erre jó példa – jelezte.

Magyarország az élelmiszer-termelésben rendelkezésére álló tudást több csatornán keresztül igyekszik megosztani a világban, például Afrikában; közben azonban Magyarországnak is folyamatosan tanulnia kell – közölte.

Nabil Gangi, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) regionális képviselő-helyettese arról beszélt, hogy tavaly világszerte 645 millió ember éhezett, ami egyesek szerint javuló tendencia, de ez maguknak az éhezőknek nem vigasz. Eközben az elérhető élelmiszer ötöde kárba vész – figyelmeztetett.

Hangsúlyozta, az élelmiszer-adományozás fontos, de magában nem szünteti meg az éhezést. A családoknak biztonságos megélhetésre van szükségük, emellett ki kell építeni és fenn kell tartani a biztonságos élelmiszer-újraelosztás csatornáit – jegyezte meg.

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke elmondta, hogy az Élelmiszerbank évente 11 ezer tonnányi élelmiszert ment meg és oszt ki a nélkülözőknek Magyarországon, évente negyedmillió embernek nyújt segítséget. Hozzátette azonban, hogy becslésük szerint ennek a mennyiségnek az öt-tízszeresét is meg lehetne menteni a magyar élelmiszerláncban.

Az Élelmiszerbank logisztikai láncának fejlesztésével ma már nemcsak kamionnyi mennyiségű élelmiszert képesek megmenteni, hanem akár egy-egy vendéglátóegység élelmiszer-feleslegét is – jelezte.

Cseh Balázs elmondta, az idei adománykonvoj elindításában 21 vállalat vett részt összesen 55 tonna élelmiszerrel, amelyből mintegy 11 ezer rászoruló részesül.

Szász Máté neurobiológus, táplálkozástudományi szakértő arra figyelmeztetett, hogy 2000 óta több a túlsúlyos ember a világban, mint az éhező. Európában a lakosság elenyésző része éhezik mennyiségi értelemben, ám minden második gyermek valamilyen mikrotápanyag hiányában szenved – jelezte.

Túl magas az ultrafeldolgozott élelmiszerek aránya, amelyekből általában hiányoznak fontos tápanyagok, tele vannak azonban káros adalékanyagokkal. Mindez összefügg azzal, hogy Európában a lakosság 40 százaléka szenved emésztőrendszeri betegségekben – közölte.

Kiemelte azonban: a legtöbb káros adalékanyag kiváltható egészséges összetevőkkel is.