Ebben Sulyok Tamás azt írta, Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását az Országgyűlés a 2026. július 13-i ülésnapján fogadta el, az Országgyűlés elnöke pedig ugyanezen a napon aláírta és megküldte a részére.

Mint rögzítette, a jogállamiság helyreállításának indokával elfogadott alaptörvény-módosítás néhány eleme – így például az Alkotmánybíróság hatásköreinek kiszélesítése – valóban üdvözlendő, számos eleme ugyanakkor – különösen a választójog példátlan mértékű korlátozása, valamint egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselők személyre szabott jogalkotás útján történő eltávolítása – sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét.

„Az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásának éjszakájától kezdve a közbeszédet eluralta a verbális abúzusnak, a nyílt és közvetlen erőszakos fenyegetésnek egy olyan szélsőséges formája, ami arra épít, hogy egyes közjogi tisztségviselők, országgyűlési képviselők és más közszereplők emberi méltóságukban bármiféle erkölcsi korlát nélkül megalázhatóak, hivatali feladat- és hatásköreik, illetve közéleti tevékenységük ellátásában pedig – az alaptörvényi és jogszabályi kereteket és fékeket teljes egészében figyelmen kívül hagyva – szabadon fenyegethetőek, utasíthatóak, kényszeríthetőek” – fogalmazott.

Ennek a kommunikációs startégiának szerinte az a célja, hogy elhallgattasson, ellehetetlenítsen és eltávolítson a magyar alkotmányos berendezkedésből olyan szereplőket, akik – a plurális demokráciában elengedhetetlen módon – biztosíthatnák a jogi, szakmai és politikai vélemények sokszínűségének érvényesülését.

Magyarország Alaptörvényének 17. módosítása immár Magyarország jogrendszerének alapjaként is megjeleníti a fenti célok elérésére irányuló rendelkezéseket – értékelt.

„Látom és tapasztalom, hogy mindezek a törekvések jelen pillanatban a magyar társadalom egy jelentős része számára helyesnek vagy akár elkerülhetetlennek tűnnek. Ezeket az érzéseket és véleményeket természetesen tiszteletben tartom. Látom és tapasztalom ugyanakkor azt is, hogy sokak számára félelmet keltő az a hatalomfelfogás, amelynek egyik mérföldköve és kézzelfogható lenyomata a tizenhetedik alaptörvény-módosítás. A magam részéről a legteljesebb mértékben osztom ezeket az aggodalmakat, és mind a jelenkor szempontjából, mind pedig történeti távlatokban összeegyeztethetetlennek tartom Magyarország alkotmányos alapelveivel mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a jogállamiság követelményeinek semmibevételével avatkoznak be a népképviseleti demokrácia és a hatalommegosztás rendszerébe” – írta a köztársasági elnök.

Értékelése szerint ugyanakkor az Alaptörvény 5) cikk (3) bekezdése ugyanakkor rendkívül szűken határozza meg a köztársasági elnök alaptörvény-módosítással kapcsolatos alkotmányos mozgásterét. A köztársasági elnök az alkotmánymódosító hatalom, azaz az Országgyűlés részére egyet nem értése esetén sem küldheti vissza az elfogadott alaptörvény-módosítást, az Alkotmánybírósághoz pedig kizárólag akkor fordulhat, ha az alaptörvény-módosítás megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg. Ilyen helyzet jelen esetben nem áll fenn.

„Alaptörvényi kötelezettségemnek teszek tehát eleget azzal, hogy – súlyos tartalmi ellenvetéseim kifejezése mellett – Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását (T/324) a mai napon aláírtam, kihirdetését ezúton elrendelem” – zárta sorait.