Infostart.hu
eur:
360.03
usd:
316.59
bux:
144473.37
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Gémesi György polgármester köszöntőt mond a szeptember 21-én és 22-én zajló Kulturális örökség napjai rendezvénysorozat megnyitóján a gödöllői Királyi Váróteremben 2024. szeptember 20-án.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Gémesi György: egyes önkormányzatoknál komoly működési problémák lehetnek

A fővárostól 2023-ban 58 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást vont le a Magyar Államkincstár. Ez az összeg 2026-ban már elérheti a 100 milliárd forintot. Győrtől 13, Debrecentől pedig csaknem 12 milliárdot vonnak majd el. A fővárosi kerületek közül Óbudának kell a legnagyobb összegről, csaknem 6 milliárd forintról lemondania. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke az InfoRádióban azt mondta, sok település egyszerűen nem fogja tudni kigazdálkodni a kieső összegeket, ami alapvető szolgáltatások fenntartását veszélyezteti.

A Magyar Közlöny december 23-ai számában jelent meg az a kormányrendelet, amely azt részletezte, hogy 2026-ban mennyi szolidaritási hozzájárulást kell Budapestnek, a 23 fővárosi kerületnek és további 334 önkormányzatnak befizetnie az államkasszába. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke az InfoRádióban úgy fogalmazott, a kormányzat jövőre szolidaritási hozzájárulás címén csaknem 400 milliárd forintot von el a magyarországi önkormányzatoktól. Gémesi György szerint „ez olyan brutális összeg, ami feltehetően több önkormányzatnál akár működési zavart is okozhat”, mert indoklása szerint a szolidaritási adó által elvont pénz nagyon fog hiányozni az egyes helyi szolgáltatások mindennapi működtetését biztosító forrásból.

A legnagyobb összeget, majdnem 100 milliárd forintot Budapestnek kell kifizetnie, de jelentős teher hárul például a debreceni, a győri vagy a székesfehérvári önkormányzatra is. „Már nemcsak az ellenzéki polgármesterek tiltakoznak a határozat ellen, hanem több fideszes városvezető sem ért egyet ebben a formában az intézkedéssel, főleg a szolidaritási hozzájárulás mértékével” – jegyezte meg a MÖSZ elnöke.

Hozzátette: a szolidaritási hozzájárulás öt év alatt nőtt 60 milliárd forintról 400 milliárdra, ami „brutális növekmény, és

ezzel az intézkedéssel a kormány elvonja a települések saját bevételeinek a több mint 10 százalékát, ami nagyon komoly kiesést jelent”.

Gémesi György reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azon nyilatkozatára is, amelyben a tárcavezető azt mondta, olyan mértékben nőttek a tehetősebb települések és kerületek iparűzési adóból eredeztethető bevételei, hogy azok bőven fedezik a szolidaritási hozzájárulás összegének az emelkedését is. A MÖSZ elnöke szerint nem növekedtek annyival az iparűzési adóból származó bevételek, hogy az önkormányzatok tudják állni a megnövekvő kifizetéseket a Magyar Államkincstár felé. Mint mondta, a kormány idén már elvonja az önkormányzatoktól az iparűzési adó többletet, ami a Versenyképes Járások Program alapját képezi, és ezt az összeget az adott térségben használják fel.

Gémesi György megjegyezte: 2026-ban sem lesz sehol iparűzési adó többlet, az újabb „brutális növekmény” pedig még nagyobb terhet ró a településekre. Kiemelte, hogy az infláció és a helyi béremelések miatt már így is jelentős többletkiadásai vannak az önkormányzatoknak, ami tovább fog nőni a szolidaritási hozzájárulás megemelésével.

„A települések nem fogják tudni másképp kigazdálkodni a kieső összegeket, csak úgy, hogy valamilyen más fontos feladatot elhagynak, vagy valamilyen szolgáltatást nem olyan mértékben végeznek el, mint ahogy azt a lakosság jogosan igényelné”

– fogalmazott a MÖSZ elnöke.

Gémesi György szerint a nemzetgazdasági miniszter beismerte, hogy a szolidaritási hozzájárulás a központi költségvetésbe, vagyis nem közvetlenül a rászoruló önkormányzatokhoz kerül.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter január 6-ára egyeztetésre hívta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének képviselőit. „A célunk az, hogy a választások után egy olyan átfogó, a teljes önkormányzati rendszert érintő módosító javaslatcsomagot tudjunk letenni az asztalra, amely mind az önkormányzati szereplőknek, mind a kormányzati szereplőknek elnyeri a tetszését” – közölte Navracsics Tibor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
Emelkedtek az európai tőzsdék, nyomás alatt a chiprészvények

Emelkedtek az európai tőzsdék, nyomás alatt a chiprészvények

Jó hangulatban indul a hét a piacokon, miután az elmúlt órákban nem támadta tovább egymást az Egyesült Államok és Irán. Sőt, utóbbi jelezte, hogy felfüggeszti a támadásokat, amennyiben az USA is így tesz.  A hírre meredeken esik az olajár és már láthattunk egy felpattanást Ázsiában, de Európában is nagyobb emelkedéssel kezdődött a hét. Az amerikai tőzsdék is felfelé kezdték a kereskedést, a lendület azonban hamar elfogyott, ezúttal is a technológiai papírok kerültek erősebb nyomás alá.  Ami a gazdasági eseményeket illeti, Németországban hétfőn megérkezett az IFO gazdasági hangulatindex friss adata, míg Amerikában a tartós fogyasztási cikkek rendelésállományáról közöltek statisztikát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×