Infostart.hu
eur:
382.11
usd:
328.37
bux:
108922.07
2025. december 5. péntek Vilma
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumának elnöke az MCC felújított nagyváradi képzési központjának avatóünnepségén tartott panelbeszélgetésen 2025. június 5-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Újabb svéd–magyar összecsapás: Orbán Balázs és Carl Bildt parázs vitákat folytatott

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Carl Bildt korábbi svéd miniszterelnökkel vitázott a Brain Bar csütörtöki napján, a vita középpontjában az orosz–ukrán háború mellett a migráció kérdése volt. Ez a fesztivál Európa legnagyobb éves jövőfesztiválja, ahol a közönség hazai és külföldi tudósok, politikusok, üzletemberek és kulturális személyiségek részvételével vitathatja meg a XXI. század legégetőbb kérdéseit.

A Zene Háza ad otthont az idei Brain Bar fesztiválnak, melynek egyik eseményén Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumi elnöke Karl Bildttel, Svédország korábbi miniszterelnökével szállt vitába. A témák között javarészt a migráció, az orosz–ukrán háború, Ukrajna támogatása, Oroszország megítélése, az orosz energiahelyzet, az EU és az USA közötti kereskedelmi megállapodás, illetve az európai politikai kultúra volt fókuszban. Nem sok mindenben volt egyetértés a felek között, sőt, időnként igazi parázs vita alakult ki.

Az egyik ilyen „hevesebb” téma a migráció volt. Orbán Balázs azt az álláspontot képviselte, hogy tiszteletben kell tartani, ha eltérő álláspontot képviselnek az uniós tagországok, van, aki beengedi, van, aki nem engedi a migránsokat. Az európai szolidaritást nem tartja jó ötletnek, és felemlegette azt is, hogy Magyarországnak az eltérő álláspontja és a határzára miatt napi egymillió eurót kell fizetnie. Carl Bildt arra emlékeztette Orbán Balázst, hogy a migrációs paktum és az uniós migrációs politika tulajdonképpen egy tagországi egyetértésen alapul.

Szintén nem értettek egyet a felek az unió versenyképességével kapcsolatban.

Orbán Balázs azt mondta, hogy nagyon rossz helyzetbe kerülünk, hogyha elveszítjük az olcsó energiát, és ha az unió gazdasági fejlődést, erős ipart akar, illetve jó munkahelyeket a fiataloknak, akkor szükség van az orosz energiára. Svédország volt miniszterelnöke azonban úgy látja, hogy Oroszország hozta magát ilyen helyzetbe, valamint hogy az elmúlt évek azt mutatják, van megoldás az orosz energiahordozók kiváltására.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban Orbán Balázs arról beszélt, hogy az Európai Unió Ukrajnába viszi a pénzt, ha azonban az unió a háborúra fókuszál, akkor a jövő generációjának kilátásai meglehetősen rosszak. Azt is mondta, hogy sok a bizonytalanság a fiatalok körében, legyen szó családról, munkáról, utazásról vagy biztonságról, és azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem tesz semmit, és tulajdonképpen csak Donald Trump kommunikál Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Svédország volt miniszterelnöke ezt cáfolva kiemelte például azt, hogy Emmanuel Macron francia elnök is többször kiállt a tűzszünet mellett, de nem talált értő fülekre. Hangsúlyozta, hogy nem szabad hagyni Putyint nyerni. Kiemelte, hogy Európa biztonsága az elsődleges, és hogy Ukrajna sorsa alapvetően meghatározza Európa jövőjét. Emlékeztetett az agresszív orosz kommunikációra, és többször is elmondta, hogy nem szabad eltűrni az orosz megszállást.

Száznál is több program

A volt svéd miniszterelnök és Orbán Viktor politikai igazgatójának vitája csak egy esemény volt a Brain Bar sok eseménye közül. Péntek estig a fesztivál öt színpadán több mint száz beszélgetésre, előadásra, művészeti produkcióra, workshopra lehet számítani, amelyeken több mint 200 előadó működik közre. Az idei téma az, hogy milyen lesz a következő 25 év.

A feed fogságában – tiltsuk-e be 16 év alatt a közösségi médiát című vitában például Sipka Bence pszichológus, a digitális tudatosság szószólója, illetve Gódor Zola matektanár, az "edutainment" képviselője. Sipka Bence azt az álláspontot képviselte, hogy a közösségi média nem is média, hanem egy hirdetési platform, ahol csupán az a cél, hogy minél tovább bent tartsák a felhasználókat és eladjanak nekik valamit. Azt mondta, hogy az elmúlt években radikálisan romlott a fiatalok mentális egészsége – a szorongás szintje például 134 százalékkal emelkedett –, nagyon komoly gondot okoz a testképzavar, az evészavar, és hát nagyon sok minden kimarad az életükből, így például az alvásidő sem elegendő. Miközben régen a tinédzserek 20 százaléka, most a tinédzserek 50 százaléka alszik 7 óránál kevesebbet. Azt az álláspontot képviselte, hogy

  • késleltetni kell a hozzáférést,
  • több időt kell adni a felkészülésre,

és példaként az autóvezetést hozta fel, amire szintén meg kell érni, hiszen megfelelő felelősség mellett lehet csak a volán mögé ülni.

Gódor Zola azt mondta, hogy a közösségi médiának hála ma a matematikát közérthető módon el tudja juttatni a gyerekekhez. A platformoknak rengeteg előnye van, ha jóra használják őket, viszont úgy látja, hogy a tiltás nem fog beválni, hogyha felülről érkezik, hiszen az oktatás lényege is a mellérendelt viszony. Ő azt mondta, hogy inkább ellenőrizhető módon kell használni a közösségi médiát, és ki kell találni ennek a módját. Felhívta a figyelmet arra is, hogy elvileg 13 évesnél fiatalabb gyerekek nem is regisztrálhatnak a közösségi médiára, miközben a valóság az, hogy a 11-12 évesek kétharmada, a 13-16 évesek 9 százaléka ma már regisztrált felhasználó. Elmondta:

nagyon komolyan kell azt venni, hogy éppen 13-16 év között a legfogékonyabbak a gyerekek az információbeszerzésre,

úgyhogy tulajdonképpen mind a ketten arra jutottak, hogy nem a tiltás a lényeg, hanem a korlátozás és az edukáció.

Aki a további programokra kíváncsi, az a Barin Bar fesztivál weboldalán tájékozódhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×