A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel közös sajtóértekezletén kiemelte, hogy Magyarország külpolitikájának fontos szempontja a jó kapcsolatok fenntartása a szomszéd államokkal. Aláhúzta, hogy ennek megfelelően a magyar–osztrák viszony is jó, és a felek azért dolgoznak, hogy még jobb legyen.
Üdvözölte a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést, és tudatta, hogy ma az osztrák vállalatok alkotják hazánkban a második legnagyobb beruházói közösséget, és ezen 2200 cég körülbelül 80 ezer embernek ad munkát, a kormány pedig az elmúlt tíz évben 34 osztrák beruházáshoz nyújtott több mint 60 millió eurónyi támogatást. Szijjártó Péter
közös célként határozta meg az EU megerősítését, hogy a közösség újra fontos globális politikai és gazdasági szereplő lehessen, miután az utóbbi években sokat veszített a súlyából.
Kulcskérdésnek minősítette, hogy az EU következő hétéves költségvetésének a kontinens érdekeit kell szolgálnia, nem másét, valamint szembehelyezkedett az Európai Bizottság elnökének azon felvetésével is, miszerint Európának harcolnia kell.
„Szerintünk Európának nem harcolnia, hanem fejlődnie kell. Mi egy békés, fejlődő Európát szeretnénk, és ahol jelentős változást szeretnénk elérni, (…) az az Európai Unió migrációs politikája” – fogalmazott. Rámutatott, hogy Közép-Európát az illegális bevándorlás rendkívül súlyosan érinti, és ezen a téren kiváló az együttműködés Magyarország és Ausztria között.
„Magyarország a déli határának védelmével védi Ausztriát és védi a kontinens nyugati felét is az illegális bevándorlóktól. Tíz éve építettünk kerítést a déli határunkon, tíz év alatt több százmilliárd forintot költöttünk a déli határ védelmére, és ennek a több százmilliárd forintos, magyar adófizetők pénzéből finanszírozott kiadásnak köszönhetően jóval több mint egymillió illegális migránst tudtunk kívül tartani Európán. Ezek az illegális migránsok mind Európában lennének, ha mi nem állítottuk volna meg őket” – vélekedett.
„Ezután a legdurvább és legarcátlanabb kettős mércének gondoljuk, hogy az Európai Bizottság elnöke túláradó dicsérettel illeti a lengyelországi kerítésépítést, mi, magyarok, meg naponta egymillió euró bírságot fizetünk a kerítésünk és az európai kontinens megvédése miatt” – folytatta.
A miniszter megjegyezte, hogy ez így nem megy tovább,
a brüsszeli testületnek fel kell számolnia ezt a „súlyosan hungarofób kettős mércét”,
ugyanúgy kell kezelnie Magyarországot, mint a kontinens keleti felén kerítést építő Lengyelországot, vagyis „ha nekik pénzügyi támogatás jár, akkor nekünk is”. „Mindezzel együtt én arról biztosítottam a miniszter asszonyt, hogy Magyarország továbbra is megvédi a saját déli határát, ezzel megvédi Ausztriát és a kontinens nyugati felét is, nem engedjük be az illegális bevándorlókat” – szögezte le.
„És egyetértettem miniszter asszonnyal abban, hogy a sikeres migrációs politikához az is kell, hogy az Európát körülvevő, biztonsági válságban szenvedő térségek stabilizálásához, biztonságának javításához az Európai Unió minél nagyobb mértékben hozzájáruljon” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva cáfolta, hogy Magyarországon az osztrák cégek külön adóztatásra kényszerülnének. „Vannak olyan ágazatok, amelyeknek nagyobb az adóterhük, mint más ágazatoknak, és ha ezekben az ágazatokban vannak osztrák vállalatok, akkor ugyanúgy ők is ezt a nagyobb adóterhet viselik, mint a többi vállalat ugyanebben az ágazatban más országból” – tudatta. A miniszter nagyrabecsülését fejezte ki az osztrák cégek iránt, és megerősítette, hogy ahogyan eddig, ezután is támogatni fogja a kormányzat a beruházásaikat.
