Infostart.hu
eur:
367.05
usd:
327.17
bux:
141872.44
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Budapest, 2025. szeptember 11.Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten fogadja Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminisztert 2025 szeptember 11-én.
Nyitókép: MTI/Hegedűs RĂłbert

Szijjártó Péter: ez így nem megy tovább!

Kiváló a migrációs együttműködés Magyarország és Ausztria között, hazánk továbbra is védi az illegális bevándorlóktól a déli határait és ezzel Európa nyugati felét is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel közös sajtóértekezletén kiemelte, hogy Magyarország külpolitikájának fontos szempontja a jó kapcsolatok fenntartása a szomszéd államokkal. Aláhúzta, hogy ennek megfelelően a magyar–osztrák viszony is jó, és a felek azért dolgoznak, hogy még jobb legyen.

Üdvözölte a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést, és tudatta, hogy ma az osztrák vállalatok alkotják hazánkban a második legnagyobb beruházói közösséget, és ezen 2200 cég körülbelül 80 ezer embernek ad munkát, a kormány pedig az elmúlt tíz évben 34 osztrák beruházáshoz nyújtott több mint 60 millió eurónyi támogatást. Szijjártó Péter

közös célként határozta meg az EU megerősítését, hogy a közösség újra fontos globális politikai és gazdasági szereplő lehessen, miután az utóbbi években sokat veszített a súlyából.

Kulcskérdésnek minősítette, hogy az EU következő hétéves költségvetésének a kontinens érdekeit kell szolgálnia, nem másét, valamint szembehelyezkedett az Európai Bizottság elnökének azon felvetésével is, miszerint Európának harcolnia kell.

„Szerintünk Európának nem harcolnia, hanem fejlődnie kell. Mi egy békés, fejlődő Európát szeretnénk, és ahol jelentős változást szeretnénk elérni, (…) az az Európai Unió migrációs politikája” – fogalmazott. Rámutatott, hogy Közép-Európát az illegális bevándorlás rendkívül súlyosan érinti, és ezen a téren kiváló az együttműködés Magyarország és Ausztria között.

„Magyarország a déli határának védelmével védi Ausztriát és védi a kontinens nyugati felét is az illegális bevándorlóktól. Tíz éve építettünk kerítést a déli határunkon, tíz év alatt több százmilliárd forintot költöttünk a déli határ védelmére, és ennek a több százmilliárd forintos, magyar adófizetők pénzéből finanszírozott kiadásnak köszönhetően jóval több mint egymillió illegális migránst tudtunk kívül tartani Európán. Ezek az illegális migránsok mind Európában lennének, ha mi nem állítottuk volna meg őket” – vélekedett.

„Ezután a legdurvább és legarcátlanabb kettős mércének gondoljuk, hogy az Európai Bizottság elnöke túláradó dicsérettel illeti a lengyelországi kerítésépítést, mi, magyarok, meg naponta egymillió euró bírságot fizetünk a kerítésünk és az európai kontinens megvédése miatt” – folytatta.

A miniszter megjegyezte, hogy ez így nem megy tovább,

a brüsszeli testületnek fel kell számolnia ezt a „súlyosan hungarofób kettős mércét”,

ugyanúgy kell kezelnie Magyarországot, mint a kontinens keleti felén kerítést építő Lengyelországot, vagyis „ha nekik pénzügyi támogatás jár, akkor nekünk is”. „Mindezzel együtt én arról biztosítottam a miniszter asszonyt, hogy Magyarország továbbra is megvédi a saját déli határát, ezzel megvédi Ausztriát és a kontinens nyugati felét is, nem engedjük be az illegális bevándorlókat” – szögezte le.

„És egyetértettem miniszter asszonnyal abban, hogy a sikeres migrációs politikához az is kell, hogy az Európát körülvevő, biztonsági válságban szenvedő térségek stabilizálásához, biztonságának javításához az Európai Unió minél nagyobb mértékben hozzájáruljon” – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva cáfolta, hogy Magyarországon az osztrák cégek külön adóztatásra kényszerülnének. „Vannak olyan ágazatok, amelyeknek nagyobb az adóterhük, mint más ágazatoknak, és ha ezekben az ágazatokban vannak osztrák vállalatok, akkor ugyanúgy ők is ezt a nagyobb adóterhet viselik, mint a többi vállalat ugyanebben az ágazatban más országból” – tudatta. A miniszter nagyrabecsülését fejezte ki az osztrák cégek iránt, és megerősítette, hogy ahogyan eddig, ezután is támogatni fogja a kormányzat a beruházásaikat.

Címlapról ajánljuk
Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, az EU-tagállamok tengeri szigetein és a kontinensen kívüli egyéb területein is növekszenek a migrációs számok, és bár az unió iparkodik a jó jogszabályok hatályba léptetésén és még mozgástér is van valamennyi, megfelelő szerződéseket kell kötni a visszafogadásról, a rendszert pedig mindenkivel betartatni, amennyire csak lehet.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Bod Péter Ákos: Megkésett búcsú az unortodoxiától

Bod Péter Ákos: Megkésett búcsú az unortodoxiától

Az Orbán-Matolcsy unortodoxia mind nyilvánvalóbban bizonyult tévútnak, már amennyiben az európai felzárkózás, intézményi és gazdaságszerkezeti hasonulás, a társadalmi jólét növekedése lett volna a célja. A 2026-os kormányváltással és a Tisza Párt határozott euróbevezetési programjával azonban történelmi esély nyílt a gazdaság stabilizálására. A neheze azonban még hátravan. A feszes csatlakozási pálya és a gazdaság felélesztése megköveteli, hogy az új vezetés még idén vezesse ki az örökölt piacrontó állami beavatkozásokat, megteremtve a valós verseny feltételeit. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora is részt vesz a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×