Infostart.hu
eur:
384.54
usd:
333.32
bux:
123996.41
2026. április 2. csütörtök Áron
A seismograph records data.
Nyitókép: Furchin/Getty Images

Rengés Csongrád térségében – „balos” elmozdulás történt

A szombat esti 3,6 magnitúdójú földrengést követően az éjszaka folyamán folyamatosak voltak az utórengések Csongrád térségében - számolt be róla Facebook-oldalán vasárnap a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma.

A bejelentések alapján eddig öt olyan utórengés volt, amit a lakosság is érzékelt, 1,9-2,4 közötti magnitúdóval. Emellett számos olyan eseményt is "látnak", ami csak műszeresen kimutatható. A kutatóintézet munkatársai a helyszínen egy ideiglenes mérőállomást helyeznek el, amely lehetővé teszi a rengések pontosabb helymeghatározását, mélységük becslését.

Választ adtak arra a kérdésre is, miért rengett a föld. Hazánk alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatosan feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Adriai kőzetlemez lassan, de folyamatosan északi irányba mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás „harapófogóba" szorítja a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket, amelyek így az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorulnak.

A mostani földrengések mind nagyobb mélységben (több mint 10 kilométerről) képződtek, és olyan földtani törésvonalak közelében történtek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak

– vagyis olyan helyek ezek, ahol a földkéreg elemei napjainkban is lassan elmozdulnak egymáshoz képest.

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakemberei figyelik az utórengéseket, és a következő napokban gyűjtött adatok alapján pontosabb földtani értelmezés is készül majd. Az azonban már most biztosnak tűnik, hogy természetes, tektonikai eredetű földrengésekről van szó. A rendelkezésre álló információk alapján valószínű, hogy a földrengések a Dél-Alföld alatt húzódó, kelet–északkelet és nyugat–délnyugati irányú mély törésvonalakhoz kapcsolódnak. Ezek mentén jelenleg is tapasztalható oldalirányú elmozdulás, amely úgynevezett „balos” értelmű. Azaz a két lábunkkal a törés vonal egyik és másik oldalán található lemezen állva a bal kezünkön lévő mozog az irányunkba.

Ezen aktív szerkezeti zónák közül több is szerepel Koroknai és munkatársai (2020) földtani térképén (lásd a fenti Facebook-bejegyzést). A mostani földrengések is legvalószínűbben ezekhez köthetőek. Kisebb utórengések a következő napokban is előfordulhatnak – írták.

Címlapról ajánljuk
A cseh elnök szerint a NATO-nak akkor is lenne értelme, ha az Egyesült Államok kilépne

A cseh elnök szerint a NATO-nak akkor is lenne értelme, ha az Egyesült Államok kilépne

Petr Pavel cseh köztársasági elnök szerint a NATO létezésének akkor is lenne értelme, ha az Egyesült Államok kilépne belőle. A tábornokból lett államfő emlékeztetett: a NATO alapvetően védelmi szövetség. Vagyis csak akkor lép életbe a kollektív védelem, ha valamelyik tagállamot támadás éri. Irán azonban nem tagja a szövetségnek, és az Egyesült Államokat sem érte közvetlen támadás – így Pavel szerint nem indokolt elvárni a NATO automatikus részvételét a közel-keleti konfliktusban.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Keleti parti idő szerint este 9-re hirdetett nyilvános beszédet Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. A legtöbb várakozás azzal számolt, hogy a politikus be fogja jelenteni az Iránnal vívott háború lezárását. Más, pesszimista hangok azt sem tartották kizártnak, hogy a nyugati nagyhatalom távozik a NATO-ból. A valóság végül mindenkit meglepett, ugyanis Trump a háború folytatását és kemény csapásokat ígért a következő időszakra, bár hozzátette, hogy már „nagyon közel van” a konfliktus lezárása. Közben az iráni Forradalmi Gárda április 1-én támadást indított drónokkal több hullámban az Ománi-öbölben állomásozó USS Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozó ellen. Nem tudni, hogy milyen eredménnyel zárult az akció, de a műholdképek szerint a hadihajó az Indiai-óceán felé mozdult. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×