Rendkívüli szárazság tombol az országban, az elmúlt 30 napban a középső országrészben és a Dunántúl délkeleti felén mindössze 1-4 milliméter csapadék, néhol pedig egyáltalán semmi nem esett, csak az Alpokalján és foltokban a keleti országrészben mértek 20 millimétert meghaladó mennyiséget. Ez pedig mindenhol jóval kevesebb az ilyenkor szokásos mennyiségnél, a hiány jellemzően 40 és 70 milliméter közötti, az Alföld középső és délkeleti tájain 100-120 milliméterrel kevesebb esett március vége óta a szokásosnál.

A talaj felső egy méteres rétege az ország túlnyomó részén kritikusan száraz, ez alól csak az északnyugati országrész a kivétel, a nedvességtartalom a felszín közelében a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, és a középső és mélyebb talajrétegekben is 30 százalék alatt marad. A felső egy méteres rétegből 100-140 milliméter nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.

Megjegyzik: a hőmérséklet a múlt hét végén és a hét első napjaiban összességében 2-4 Celsius-fokkal haladta meg a sokéves átlagot.

A legfrissebb, június első felére vonatkozó, a felszín "zöldességét" mutató vegetációs index értéke az ország nagyobb részén tovább csökkent, a csökkenés csak az erdőkkel nagyobb arányban borított vidékekre nem jellemző. Az elemzés szerint számottevően nőtt az Alföldön az ilyenkor szokásosnál kevésbé zöld területek nagysága, és a negatív anomália már a Kisalföldön is megjelent, ami az aszály hatását mutatja.

Az őszi vetések megsínylették a májusi, júniusi csapadékhiányt, a szokásosnál hamarabb az érési fázisba léptek, az őszi árpa aratása már javában tart, és a búza is érik. Ezeken a növényeken már nem segítene a csapadék, csak további károkat okozna - jegyezték meg. A kukoricát, a napraforgót és a szóját nagyon megviseli a csapadékhiány, egyre többfelé látni "furulyázó levelű" kukoricaállományokat, ami jelzi, hogy égető szükség lenne a csapadékra.