Infostart.hu
eur:
364.72
usd:
309.46
bux:
138508.19
2026. április 16. csütörtök Csongor
Ferenc pápa, Erdő Péter, Vatikán
Nyitókép: megujul.hu

Gégény István: kardinális kérdés, hogy milyen személyisége lesz a következő pápának

Kisebb politikai beágyazottságot, de nagyobb közéleti szerepvállalást várnak a Magyar Katolikus Egyháztól a Szemlélek Alapítvány felmérése szerint a magyarok. A kommunikációs stílus, a hitelesség, a visszaélések kezelése és a közéleti morális iránymutatás terén is negatív értékelést adtak a megkérdezettek.

  • Hol a nők helye az egyházban?
  • Az elváltak másodrangú keresztények?
  • Hogyan politizáljon az egyház?

Márciusban ezzel a három kérdéssel találkozhattunk óriásplakátokon és posztereken Budapesten és több nagyvárosban. A megujul.hu portálon a jelen és a jövő egyházára vonatkozó felmérése a világegyházra és a Magyar Katolikus Egyházra vonatkozóan tettek fel kérdéseket – mondta el az InfoRádióban Gégény István, a Szemlélek Alapítvány elnöke. A felmérésben több mint 4200-an vettek részt.

Ferenc pápa 2021-ben a katolikus egyház egészére hirdette meg az úgynevezett szinodális megújulás folyamatát. A katolikus teológus magyarázata szerint a folyamat azt jelenti, hogy egy felülről irányított és egy előíró, megmondó, kritizáló és a klerikalizmustól – az egyház politikai befolyásától – szenvedő rendszerben az egyházi szerkezetet és közösséget szerette volna Ferenc pápa átkonvertálni egy beszélgetős, egymást meghallgató és kölcsönösen együtt haladó egyházzá. Gégény István felidézte, hogy a katolikus egyházfő is szembesült a sok krízissel, botránnyal, ami az egyházat az utóbbi évtizedekben jellemezte.

2024 októberének végén egy záródokumentummal lezárult a szinódus döntéshozatali folyamata. A Szemlélek Alapítvány elnöke elmondta, hogy a mostani felmérésnek az volt a szándéka, hogy a magyarok – nem csak a katolikusok és az egyház iránt érdeklődők – kifejezhessék a véleményüket azokban a témákban, amelyeket Ferenc pápa a felszínre hozott .

A válaszadók átlagosan a Szentszéket négyesre, a Magyar Katolikus Egyházat kettesre értékelték. A vélemények összessége szerint nem mondható el, hogy elégedettek lennének a Vatikán működésével a kitöltők, míg a magyar egyházra vonatkozóan a morális iránymutatás, a párbeszédképesség, az evangéliumi szeretet üzenetének a hiteles közvetítési képessége mind kettes körüli osztályzatot kaptak.

A Magyar Katolikus Egyház a legalacsonyabb pontszámot az egyház közéleti szereplésével és politikai beágyazottságával kapcsolatban kapta, ahol a megkérdezettek több mint fele elégtelen érdemjegyet adott.

„A felmérés azt mutatja, hogy súlyos problémák vannak a Magyar Katolikus Egyház önállóságával. A válaszadók szabad szavas kifejtésükben is kifejezték, hogy a jövő egyházának sokkal politikamentesebbnek kell lennie annál, mint amit most tapasztalnak” – hangsúlyozta a katolikus teológus. Gégény István szerint kardinális kérdés, hogy milyen személyisége lesz a következő pápának, mert bár a katolikus tanítás egyetemes, az, hogy ezt az egyházfő hogyan tudja képviselni, a személyétől függ.

A jelen és a jövő egyházát érintő felmérés eredményéről a Szemlélek Alapítvány május 9-én 17 órától szakértői beszélgetést szervez. A budapesti Háló Közösségi és Kulturális Központban vallásszociológusok segítsége mellett Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője segítségével értelmezik, hogy milyen üzenetet hordoz a felmérés eredménye.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Ha nem az orosz jóvátételből fizetik vissza, a tagállamok lesznek felelősek az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelért. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt benne. Ezt még az Orbán-kormány alkudta ki Brüsszelben, amikor elfogadta a hitelszerződést – azóta viszont „technikai” vétóval akadályozza a folyósítását a „ha nincs olaj, nincs pénz” jegyében.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Földindulás a választáson: az interneten is látványos volt Magyar Péter győzelme

Földindulás a választáson: az interneten is látványos volt Magyar Péter győzelme

A múlt hét végén a Tisza-párt elsöprő győzelmet aratott az országgyűlési választásokon, így Magyar Péter kétharmados felhatalmással alakíthat majd kormányt. A 16 évig kormányzó Orbán Viktor távozása nagy mozgásokat generált a devizapiacokon is, ugyanis hétfőn a forint négyéves csúcsra menetelt az euróval és a dollárral szemben, az azóta nyilatkozó elemzők pedig bizakodóan értékelték a választási eredményeket és egy stabilabb gazdasági berendezkedést várnak az új kormánytól. A rekordrészvétel mellett zajló választás az interneten is nagy hullámokat keltett: a Google Trends adatai alapján a választásokat követően szabályosan felrobbant az újonnan megválasztott kormányfő iránti érdeklődés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×