Infostart.hu
eur:
387.87
usd:
329.34
bux:
110876.75
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Ferenc pápa, Erdő Péter, Vatikán
Nyitókép: megujul.hu

Gégény István: kardinális kérdés, hogy milyen személyisége lesz a következő pápának

Kisebb politikai beágyazottságot, de nagyobb közéleti szerepvállalást várnak a Magyar Katolikus Egyháztól a Szemlélek Alapítvány felmérése szerint a magyarok. A kommunikációs stílus, a hitelesség, a visszaélések kezelése és a közéleti morális iránymutatás terén is negatív értékelést adtak a megkérdezettek.

  • Hol a nők helye az egyházban?
  • Az elváltak másodrangú keresztények?
  • Hogyan politizáljon az egyház?

Márciusban ezzel a három kérdéssel találkozhattunk óriásplakátokon és posztereken Budapesten és több nagyvárosban. A megujul.hu portálon a jelen és a jövő egyházára vonatkozó felmérése a világegyházra és a Magyar Katolikus Egyházra vonatkozóan tettek fel kérdéseket – mondta el az InfoRádióban Gégény István, a Szemlélek Alapítvány elnöke. A felmérésben több mint 4200-an vettek részt.

Ferenc pápa 2021-ben a katolikus egyház egészére hirdette meg az úgynevezett szinodális megújulás folyamatát. A katolikus teológus magyarázata szerint a folyamat azt jelenti, hogy egy felülről irányított és egy előíró, megmondó, kritizáló és a klerikalizmustól – az egyház politikai befolyásától – szenvedő rendszerben az egyházi szerkezetet és közösséget szerette volna Ferenc pápa átkonvertálni egy beszélgetős, egymást meghallgató és kölcsönösen együtt haladó egyházzá. Gégény István felidézte, hogy a katolikus egyházfő is szembesült a sok krízissel, botránnyal, ami az egyházat az utóbbi évtizedekben jellemezte.

2024 októberének végén egy záródokumentummal lezárult a szinódus döntéshozatali folyamata. A Szemlélek Alapítvány elnöke elmondta, hogy a mostani felmérésnek az volt a szándéka, hogy a magyarok – nem csak a katolikusok és az egyház iránt érdeklődők – kifejezhessék a véleményüket azokban a témákban, amelyeket Ferenc pápa a felszínre hozott .

A válaszadók átlagosan a Szentszéket négyesre, a Magyar Katolikus Egyházat kettesre értékelték. A vélemények összessége szerint nem mondható el, hogy elégedettek lennének a Vatikán működésével a kitöltők, míg a magyar egyházra vonatkozóan a morális iránymutatás, a párbeszédképesség, az evangéliumi szeretet üzenetének a hiteles közvetítési képessége mind kettes körüli osztályzatot kaptak.

A Magyar Katolikus Egyház a legalacsonyabb pontszámot az egyház közéleti szereplésével és politikai beágyazottságával kapcsolatban kapta, ahol a megkérdezettek több mint fele elégtelen érdemjegyet adott.

„A felmérés azt mutatja, hogy súlyos problémák vannak a Magyar Katolikus Egyház önállóságával. A válaszadók szabad szavas kifejtésükben is kifejezték, hogy a jövő egyházának sokkal politikamentesebbnek kell lennie annál, mint amit most tapasztalnak” – hangsúlyozta a katolikus teológus. Gégény István szerint kardinális kérdés, hogy milyen személyisége lesz a következő pápának, mert bár a katolikus tanítás egyetemes, az, hogy ezt az egyházfő hogyan tudja képviselni, a személyétől függ.

A jelen és a jövő egyházát érintő felmérés eredményéről a Szemlélek Alapítvány május 9-én 17 órától szakértői beszélgetést szervez. A budapesti Háló Közösségi és Kulturális Központban vallásszociológusok segítsége mellett Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője segítségével értelmezik, hogy milyen üzenetet hordoz a felmérés eredménye.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Letöri a bírák hatalmát Meloni törvénye, a számvevőszék tombol

Letöri a bírák hatalmát Meloni törvénye, a számvevőszék tombol

Az olasz parlament még szombaton olyan törvényt fogadott el, amely korlátozza a számvevőszék hatáskörét és a közbeszerzések feletti ellenőrzését. A jogszabály egy nagyobb igazságügyi reform előfutára, amelyet a Giorgia Meloni vezette kormánykoalíció két éve terjesztett elő, és amelynek végső célja az ügyészek és a bírák karrierútjának szétválasztása. Ellenzéki politikusok és maguk a bírák attól tartanak, hogy a döntés nyomán nőni fog a pazarló állami költekezés és a visszaélések kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×