eur:
409.9
usd:
386.37
bux:
77150.38
2024. november 13. szerda Szilvia
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2024. június 12-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor: Magyarország nem blokkolja a NATO-döntést, de nem kell részt vennie az ukrajnai misszióban

Budapesten tárgyalt a miniszterelnök és a NATO főtitkára, és megállapodást is született: a júliusi washingtoni NATO-csúcson nem blokkolja Magyarország a nagyobb ukrajnai szerepvállalásról szóló döntést, viszont nem is kell részt vennie benne.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerdán Magyarországra látogatott, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon az orosz-ukrán háborúról és a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozó napirendjéről is.

A megbeszélések után sajtótájékoztatón Orbán Viktor először azt emelte ki, hogy Jens Stoltenberg főtitkári időszaka alatt Magyarország és a NATO közötti együttműködés megerősödött. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak, jelenleg is 1300 magyar katona vesz részt különböző NATO-műveletekben. "Azon kevés tagország közé tartozunk, amely teljesíti az összes kötelezettségét" – jelentette ki a kormányfő, és példaként említette a 20 százalék feletti képességfejlesztést és a GDP-arányos védelmi költés két százalék feletti szintjét is.

A magyar miniszterelnök elmondta, hogy a tárgyalás fontos napirendi pontja volt az orosz–ukrán háború.

"Magyarország álláspontja eltér a tagállamok többségétől arról, hogy hogyan lehet a legrövidebb úton eljutni a békéhez. Magyarország tudomásul veszi, hogy vannak eltérő vélemények, amelynek a súlya és száma jelentős, de minden alkalommal elmondhattuk az álláspontunkat, ezért hálásak vagyunk főtitkár úrnak. Be kell látni, hogy az országnak nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban eltérő véleményeket megváltoztassa, ezért nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyen eltérnek az észszerű döntésektől, de a többiek mégis azt támogatják" – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy garanciákat kapott a NATO-főtitkártól, hogy Magyarország kimaradhat a NATO ukrajnai műveleteiből, mivel a szervezet szabályai szerint minden NATO-területen kívül katonai akció csak önkéntes jellegű lehet. Orbán Viktor pedig kiemelte, hogy a vasárnapi EP-választás is arra adtak felhatalmazást a magyar polgárok, hogy a háborúban ne vegyen részt az ország.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig is nagyra becsült tagja volt a NATO-nak, fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont, támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon, az ukrajnai orosz invázió kezdete óta pedig menedéket nyújt menekülteknek, szerepet vállal a sebesült katonák rehabilitációjában. A főtitkár közölte, nagyra értékeli Orbán Viktor azon nyilatkozatát, hogy elkötelezett és lojális tag marad Magyarország.

A NATO főtitkára jelezte, a júliusi csúcstalálkozón több kulcskérdésben is döntés fog születni, mert az észak-atlanti együttműködés 2014 óta a legjelentősebb átalakuláson ment keresztül, annak érdekében, hogy megelőzzön egy újabb konfliktust, és továbbra is a NATO a biztonság első számú garanciája maradjon.

"A washingtoni csúcstalálkozón megállapodás születhet arról, hogy a NATO vezető szerepet vállal Ukrajnában a kiképzésben és a támogatásban, mert ez biztosítja a kiszámíthatóságot és biztonságot az országban. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy ebben Magyarország nem kíván részt venni. Megállapodtunk arról, hogy miként tudja ezt megtenni Magyarország. Magyar emberek nem vesznek részt benne, és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak fel" – jelentette ki Jens Stoltenberg, és azt is jelezte, hogy a megállapodás szerint Magyarország nem fogja ellenezni az ilyen kezdeményezéseket, de továbbra is megfelel minden általa vállalt kötelezettségnek.

Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy mi a garancia arra, hogy később nem fogják-e mégis belekényszeríteni az ukrajnai szerepvállalásba, azt válaszolta, hogy az egyik garancia a magyar kormány, a másik a NATO főtitkára.

"Ez egy nagyon nehéz politikai kérdés, nem könnyű megtalálni a helyes válaszokat. Mindig lesznek összesűrűsödött időpillanatok, amikor döntést kell hozni, ez is ilyen helyzet. Sikerült egy fair megállapodást kötni, de ezzel nem ért véget ez a nehéz időszak, mert jönnek újabb és újabb javaslatok. Azokat a vitákat majd akkor kell lefolytatni. Arra vállaltam garanciát, amikor elénk kerülnek ezek a kérdések, akkor a magyar érdekelnek próbálok érvényt szerezni" – jelentette ki a miniszterelnök, és hozzátette, az, hogy a NATO területén kívüli részvétel csak önkéntes lehet, továbbra is ad majd manőverezési lehetőséget a későbbi nehéz pillanatokban is.

"Időről időre vannak eltérő vélemények, de mindig sikerült előremutató megoldást találni" – mondta Jens Stoltenberg arra a felvetésre, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter következetesen őrült missziónak nevezi az ukrajnai NATO-szerepvállalást. "Tudomásul vesszük, hogy Magyarország ebben nem akar részt venni, de nem is kötelezettség minden misszióban a részvétel. Magyarország viszont nem fog blokkolni másokat abban, hogy vállalásokat tegyenek, vagy hogy a NATO szerepet vállaljon az Ukrajnának nyújtott támogatás koordinálásában" – mondta a főtitkár.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: már a német kormány bölcsőjében benne volt a halál, és most hatalmas a káosz

Prőhle Gergely: már a német kormány bölcsőjében benne volt a halál, és most hatalmas a káosz

A nagy filozófiai problémák a német rendszerben: a társadalmi integráció, a környezetvédelem és az orosz–ukrán háború – mondta Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója, korábbi berlini nagykövet. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az előre hozott választások okairól és várható fejleményeiről, a koalícióalkotás nagy nehézségeiről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.13. szerda, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×