Az angolban dink (dual income & no kids) pároknak hívják a kétkeresős, gyermek nélküli párokat – ismertette az elemzés lényegét az InfoRádióban Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Mint elmondta, több tényező is meghúzódik a jelenség hátterében. Egyrészt emelkedtek a fejlett országokban a gyermekvállalás oktatás, egészségügyi vagy éppen lakhatási költségei, de nőttek az alternatív költségek is. "Ez utóbbi az édesanyákat érinti a karrier megszakításán, az elmaradó kereseteken keresztül" – tette hozzá.
Erdélyi Dóra szerint az ország kultúrája, társadalmi berendezkedése is befolyásolja a gyermekvállalást azokban az országokban, ahol megfizethetőbb a gyermekgondozás, és ahol a gyermeknevelés egyenlőbben oszlik meg, ott magasabbak a termékenységi ráták. Erre példák az északi országok.
"Magyarországon a 2022-es népszámlálási adatok szerint
183 ezer olyan, 15 éves vagy idősebb és házas nő élt Magyarországon, akinek nem volt élve született gyermeke.
Ez az arány nem csupán a tudatos döntés miatt érheti el a 10 százalékos arányt. Az elmúlt években felmérések alapján közülük sokan meddőséggel is küzdhetnek" – mutatott rá.
Idehaza is egyre későbbre tolódik az első gyermekvállalás időpontja. Az elemző elmondta, az édesanyák átlagos életkora első gyermekük születésekor 2022-ben 29 év volt, míg 1980-ban 23 év. "A teljes termékenységi arányszám azonban javuló tendenciát mutat hazánkban" – húzta alá.
Ami a számokat illeti, a mélypontról 2021-re 1,59-re emelkedett ez az arányszám, de még nem éri el a reprodukciós 2,1-es számot – tette hozzá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője.
