Döntött a napelemesek szaldó elszámolásáról, tárgyalt az inflációról, és az ukrán gabona tranzitjáról a kormány. A miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón bejelentette: januártól oldják fel a napelem-csatlakozási tilalmat az ország nagy részén. Megerősítette, hogy tíz évig szaldóelszámolásban maradhatnak azok a napelemes háztartások, amelyek már elvégezték a beruházást, vagy legkésőbb szeptember 7-éig beadták igényüket. Gulyás Gergely azt is elmondta: a kormány várakozása szerint már novemberben egy számjegyű lesz az infláció. A miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy Magyarország saját hatáskörben hosszabbítja meg az ukrán gabona importjának korlátozását, ha erről Brüsszel nem dönt. Elhangzott, hogy a hónap végén határozhat a kormány az idei nyugdíjkorrekcióról, miután a nyugdíjemelés 15 százalékánál magasabb az infláció.

Éves helyett negyedéves nyugdíjkorrekciót javasol a Demokratikus Koalíció. Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki pár képviselője úgy vélte: a kormánynak mindent meg kell mozgatnia azért, hogy előteremtse a nyugdíjkorrekció állami forrásait.

Tovább drágulnak az üzemanyagok. A holtankoljak.hu azt írja: pénteken a benzin literenkénti ára 7, a gázolaj ára pedig 11 forinttal emelkedik. Ez várhatóan a kutak áraiban is megjelenik majd. Az üzemanyagok ma is drágultak, a benzin ára 4, a dízelé 15 forinttal emelkedett.

Helybenhagyta a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság júniusi döntését, amellyel megtagadta az LMP népszavazási kezdeményezését az akkumulátorgyárak további építésének megakadályozására – derült ki a Magyar Közlönyben megjelent határozatból. Az LMP kérdése arra vonatkozott, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha az ott lakók helyi népszavazás útján támogatják azt.

Uniós vizsgálat indul a kínai elektromosautó-gyártók állami támogatásáról – erősítette meg évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen a jövő évi európai parlamenti választások előtti utolsó beszédét mondta el Strasbourgban az Európai Unió helyzetéről. Megismételte: az EU eddigi legambiciózusabb projektje az európai zöld megállapodás, amelynek célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. A brüsszeli testület elnöke felkérte Mario Draghit, az Európai Központi Bank volt vezetőjét, hogy készítsen jelentést az EU versenyképességéről. Szólt arról is, hogy Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van, és minél hamarabb be kell venni a schengeni övezetbe Romániát és Bulgáriát.

Magyarországnak az a célja, hogy az uniós elnöksége alatt minden tagjelölt vagy potenciálisan tagjelölt állam tegyen egy lépést az uniós tagság felé – jelentette ki az Európai Uniós ügyekért felelős miniszter. Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában az unió stratégiai érdekének nevezte, hogy a Nyugat-Balkán országai mielőbb csatlakozhassanak a közösséghez.

Növelik az Európai Parlament létszámát a következő ciklusra, a 15 új képviselői helyet 12 ország között osztják szét. A lépést az indokolja, hogy a 2019-es választások óta változott az unió népessége. Két-két további képviselői helyet kap Franciaország, Spanyolország és Hollandia, egyet-egyet pedig Ausztria, Dánia, Belgium, Lengyelország, Finnország, Szlovákia, Írország, Szlovénia és Lettország.

Megszavazta az Európai Parlament saját belső szabályainak módosítását. A képviselők elfogadták a lobbizásnak minősülő tevékenységek szigorúbb tilalmát, valamint a magatartási kódex megsértésének szigorúbb büntetését. A szabályzatmódosító intézkedések kibővítik a összeférhetetlenség meghatározását, illetve a képviselőknek minden hivatali időszak elején és végén vagyonnyilatkozatot kell tenniük.

Az Európai Unió félmillió eurós segélyt mozgósít a líbiai árvíz károsultjainak. Emellett az unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül eddig Németország, Románia és Finnország ajánlott fel jelentős azonnali segítséget: egyebek mellett sátrakat, takarókat, generátorokat, élelmiszereket, egészségügyi felszereléseket és víztartályokat küldtek Líbiába. Az észak-afrikai ország keleti részén több mint 5300-ra nőtt az áradások halálos áldozatainak a száma Derna városában. A helyi hatóságok továbbra is több mint 10 ezer eltűntet tartanak nyilván.

Oroszországban az amuri régióban, a Vosztocsnij űrközpontban kezdte meg a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az észak-koreai vezető. Kim Dzsong Un 4 év után látogatott el ismét az országba. A találkozó előtt Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy csak gazdasági és humanitárius kérdésekről egyeztetnek. A zárt ajtók mögötti tárgyaláson ugyanakkor a két ország védelmi miniszterei is részt vettek. Vlagyimir Putyin közölte: a kétoldalú haditechnikai együttműködésnek annak ellenére is vannak kilátásai, hogy Moszkva betartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióit.

Bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé a Budapesti Fesztiválzenekar. Fischer Iván a karmesterek között a hatodik helyen végzett a Bachtrack klasszikus zenei szakportál listáján. A Budapesti Fesztiválzenekar egyetlen nem nyugat-európai, illetve nem amerikai zenekarként végzett a nyolcadik helyen. A Berlini Filharmonikusokat választották meg a világ legjobb szimfonikus zenekarának, és karmesterét, Kirill Petrenkót a legkiválóbb zenei vezetőnek.

Hétfőn kezdődik a Biatorbágy és Szárliget közötti szakasz felújítása a győri vasútvonalon. A MÁV közlése szerint a 3 hónapig tartó munkálatok ideje alatt jelentősen változik a menetrend. A belföldi járatok esetében 20-30 perccel, a nemzetközi vonatok esetében pedig egy órával hosszabb eljutási idővel kell számolni. Egyes személyvonatok helyett buszok közlekednek. Az érintett szakasz felújítására Lázár János építési és közlekedési miniszter utasította a vasúttársaságot a vonal rossz állapota miatt.