Rendben és eredményesen zajlanak az érettségi vizsgák, semmiféle fennakadás eddig nem volt – jelentette ki Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára emlékeztetett arra, hogy múlt kedd este elterjedt, hogy kiszivárogtak a történelemfeladatok, de a hír nem volt igaz, hasonló eset minden évben előfordul. Arra is felhívta a figyelmet, hogy noha korábban az érettségi bojkottjára hívtak fel, de több mint 22 ezer pedagógus jelentkezett az érettségivel kapcsolatos feladatok ellátására.

A most érettségizők középiskolai tanulmányaik egy jó részét a pandémia miatt digitális tanrendben töltötte, és Maruzsa Zoltán úgy látja, ez az időszak nem múlt el nyomtalanul, de a mérési eredmények romlást nem mutattak. Szerinte inkább a fiatalabbaknál hagyhatott mélyebb nyomokat a járvány, de a 18 évesek mar jól tudták használni az online eszközöket.

A felvételiknél a könnyítésekről azt mondta az államtitkár, hogy nincs arra adat, hogy emiatt minőségromlás fenyegetne. Emlékeztetett, hogy a kötelező emelt szintű érettségit azért vezeték be, hogy pozitív hatást hozzon, de csökkentette a felsőoktatás bemenetét, és nem növelte a kimenetét. A nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése pedig szerinte erősíteni tudja a kimenetet, mert nem fognak beragadni az oklevelek.

„A nemzetközi mérések szerint a magyar lakosság nyelvtudásszintje bővül, de elégedettek nem lehetünk. Az egyik legnagyobb negatívum a motiváció hiánya, a tanulók nagy része nem elkötelezett a nyelvtanulás iránt” – mondta.

Az érettségi vizsgáknál 2024-től jönnek változások, de Maruzsa Zoltán szerint ezek nem módosítják alapvetően a megszokott számonkérést. Ez egyik az lesz, hogy a magyarérettségin a jelenlegi szövegértésen alapuló feladatok mellett megjelennek a tárgyi tudást igénylők is. „Tudom, hogy ennek megítélésében megosztottak a tanárok is, de ettől nem változik meg alapjaiban a kompetencia alapú érettségi, ami bevált” – összegzett.

A másik változás a természettudományos tárgyakat érinti, itt lehetőség lesz projektmunkára is, ez szerinte sikertörténet lehet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly óta megjelent a természettudományos mérés, és már negyedik évfolyamtól évente mérik a diákok teljesítményét.

„Elképesztő mennyiségű adatbázis lesz, a tanulók előrehaladása megfogható lesz, és visszajelzés ad az intézményben folyó munkáról is” – mondta Maruzsa Zoltán, és hozzátette, így az intézményvezetők láthatják a saját és az országos adatokat, és követhetik, hogyan fejlődnek az évfolyamok és a diákok. „Ettől sokat várunk, a vezetők be tudnak avatkozni a mérések alapján” – tette hozzá.

A felvetésre, hogy ez a mérés befolyásolja-e majd a pedagógusok bérezését, az államtitkár azt mondta, közvetlenül nem, de az új teljesítménymérési rendszerben az egyik szempont lesz a diákok előrehaladása még hat-hét másik szempont mellett.

A pedagógusok bérrendezéséről elmondta, hogy hónapok óta zajlanak az egyeztetések az új pedagógus-életpályamodellről, és ezzel párhuzamosan folynak a tárgyalások az Európai Unióval a forrásokról. Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar kormány saját erőből már végrehajtotta az emelés egy részét január elsejétől, a többihez szükség van az uniós finanszírozásra. Az idei emelést technikailag a bérpótlékok emelésével oldották meg, de mint megjegyezte, most olyan új, sávos, flexibilis és teljesítményalapú bérstruktúrát hoznak létre, amely nem teszi majd szükségessé az ilyen megoldásokat.

„Jelenleg olyan, bonyolult rendszer van, amely az életkor és a végzettség alapján határozza meg a béreket. Az új struktúrában öt bérsáv lesz a korábbi minősítéseknek megfelelően, és keretek között lesz a fizetés, az intézményvezetők pedig meg tudják határozni a differenciált bért a teljesítményértékelés alapján. Ha többletbért tudnak adni, akkor az azonnal alapbéresíthető lesz” – ismertette Maruzsa Zoltán.

Az uniós programból 844 milliárd forintra várnak, de az államtitkár szerint noha ez a pénz Magyarországnak jár, egyelőre nehezen mozdul, mert most éppen az igazságügyi reform elfogadásáig blokkolják a magyar kifizetéseket. Szerinte most nem is azon múlik a támogatás folyósítása, hogy sikerül-e megállapodni a pedagógus-életpályamodellről.

„Az Európai Bizottság részéről is van egy visszatartási szándék, és az ellenzék is azon dolgozik hogy ezt a pénzt ne kapjuk meg. Jeleztem a szakszervezeteknek is, hogy ebben segítsenek, mert közös érdek, hogy Magyarország hozzájusson ehhez a forráshoz” – emelte ki, és hozzátette, a tervezetről 15 egyeztetést folytattak eddig le, ebből tízet szakszervezetekkel, a többit más szereplőkkel. A kormányzat 34 tartalmi kérdésben változtatta meg az álláspontját, és közelítette a partnerek javaslatához.

Az államtitkár szerint a javaslatnak számos előnye van, mert a teljesítményt helyezi előnybe az életkor és a végzettség helyett, így a fiatalokat jobban helyzetbe hozza, és emiatt vonzóbb lehet a pálya. Emellett több alapszabadságot ad, és csökkenti az adminisztratív terheket is, így megszűnik a kötelező minősítés, az önértékelés és az egyéni pedagógus tanfelügyelet is. A hangsúly ehelyett a belső teljesítményértékelésen lesz, csak az intézményi tanfelügyelet marad meg, az egyéni értékelést az intézmények vezetése végzi majd részben az objektív mérési adatok alapján.

A vitatott kötelező óraszámról úgy nyilatkozott, hogy a kormány egyelőre ragaszkodik a 22-26 órás kerethez. „A szakszervezeti félelem az, hogy nem lesz elég pedagógus, pedig inkább csökkenteni kell a terheket. A kormányzat ebben partner, de először induljon el az új életpályamodell, mert akár lefelé is mozdulhat a terhelés. A fix óraszám van, akinek emelést jelentene, és ahol tudjuk biztosítani a munkaerőt, ott semmi akadálya nem lesz a 22 órának. Abban bízunk, ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor jelentős vonzereje lesz a pályának, és akkor az óraterhelés is csökkenhet” – jelentette ki Maruzsa Zoltán, és hozzátette, a jelenlegi helyzetben a fix óraszám mellett néhány helyen nagyon sok túlórát kellene biztosítani.

A várható menetrendről is beszélt Maruzsa Zoltán, aki szerint izgalmas hetek jönnek, abban reménykedik, hogy az unióval folytatott tárgyalásokon is kedvező elmozdulás lehet, és az életpályamodellről is olyan megállapodás születik, hogy még a tavaszi ülésszakon dönthet róla a parlament. Szerinte ez azért is előnyös lenne, mert így a nyáron megtörténhetnének a változtatások, és a következő tanévet már az új szabályok alapján lehetne elkezdeni.

A bérek alakulása kapcsán megerősítette, hogy a kormányzati cél és vállalás, hogy 2025-ig jelentős emeléssel a diplomás átlagbér 80 százalékáig nőjön a pedagógusok átlagbére – most 60 százalék körül van –, és ezt 2030-ig indexálja. Mint közölte, 2030-ig ez több mint 5000 milliárd forintot igényel, ebből 844 milliárd forint az uniós forrás.

„A cél világos: a kormány javítani akarja a pedagógus foglalkoztatás szabályozási környezetét és a bérezés helyzetét is” – jelentette ki.

Arra is emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság elvárása is eredményszemléletű, hogy ne csak béremelés legyen, hanem reform is, amely javítja az oktatás eredményeit, és szerinte a változtatási tervek éppen ezt célozzák.