eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 8-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Heves szócsata a parlamentben a Karmelita-kordon előtti tüntetésről

Több ellenzéki képviselő is a diáktüntetések rendőri fellépésével kapcsolatban kérdezte a hatalom képviselőit napirend előtt az Országgyűlésben.

A DK képviselője a múlt heti diáktüntetésen történt rendőri fellépés miatt vonta kérdőre a kormányt.

DK: a diáktüntetés elleni erőszakos fellépés nem maradhat következmények nélkül!

Arató Gergely (DK) a múlt heti diáktüntetésen történt rendőri fellépés miatt vonta kérdőre a kormányt, mondván, ha egy országban a "rendőrminisztériumra bízzák az oktatás kezelését, akkor előbb-utóbb a gumibot, a könnygáz és a bilincs válik a diákok nevelésének eszközévé".

Hangsúlyozta: "hiába hazudik a kormánymédia", a diákok nem támadtak a rendőrökre, nem veszélyeztették senkinek az életét és a biztonságát, csak éltek a szólásszabadsággal és békésen tüntettek azért, hogy ne verjék szét alattuk az oktatást. Szerinte a rendőrség fellépése a tüntetőkkel szemben sem szükséges, sem arányos nem volt, az országnak ezért joga van tudni, hogy ki a személyi felelőse a történteknek, ki utasította a rendőröket erőszakra.

Kijelentette: az eset nem maradhat következmények nélkül, ezért a DK határozati javaslatban átfogó vizsgálatot kezdeményez.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára válaszában a 2006-os oktatási tüntetést idézte fel, amire akkor Arató Gergely államtitkárként úgy reagált, hogy a tüntetés nem jó válasz a problémákra, a tárcát pedig a demonstráció nem tántorítja el eredeti szándékától.

A jelenlegi kormány ezzel szemben folyamatosan egyeztet az oktatás szereplőivel - hangsúlyozta.

Sok sikert kívánt az érettségiző diákoknak, és megköszönte a tanároknak, hogy a DK felhívása ellenére nem csatlakoztak az érettségi bojkottjához, sőt kétszer annyian jelentkeztek érettségiztetőnek, mint szükséges.

Úgy vélte: a DK és "szatellitszervezetei" a magyar pedagógusoknak csak egy szűk részét képviselik, a "tömeg hiányát" pedig hangerővel és agresszivitással akarják pótolni. A DK-nak a hatalom megszerzése érdekében semmi sem drága, akár ilyen kitervelt, agresszív akciókat is hirdetnek, hogy utána másnap áldozatként tüntessék fel önmagukat - mondta az államtitkár, aki szerint a tüntetésről készült drónfelvételekből látható, ki volt agresszív, és ki lépett föl törvényesen.

Párbeszéd: Orbán Viktor nem képes veszíteni

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a politikának két modellje van: a normális, amely megfogalmaz egy víziót és kijelöli a célokat, amelyeket igyekszik elérni. A másik a fideszes modell, amely a folyamatos harcról és a másik legyőzéséről szól - mondta.

Kiemelte: Orbán Viktor nem képes veszíteni és mindent alárendel a győzelemnek, ennek érdekében kész átírni a szabályokat is. A Fidesz egy nemlétező mozgalom ellen küzd, a diákok ellen pedig karhatalmi erőket vetett be - jelentette ki.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára minderre úgy reagált, hogy bármilyen tüntetésről van szó Magyarországon, fontos tisztázni, hogy ma bárki elmondhatja a véleményét, ami nem volt mindig így, például 2006-ban sem. Akik pedig ezért felelősek, azokkal a Párbeszéd közös listán indult - emlékeztetett. Hozzátette: a Jobbik elnökének korábbi kijelentéseivel kapcsolatban nem emelt kifogást a Párbeszéd, hanem ezzel a párttal is közös listán szerepelt.

Kitért rá: a miniszterelnök valóban győzni szeretne és szeretné, ha Magyarország a mostani időszak győztese lenne. Ez jelenti a stabil gazdasági növekedést, a családok támogatását, az idősek segítését, a nemzeti tulajdon megerősítését, és azt, hogy legyen végre vége a háborúnak - hangsúlyozta.

LMP: valótlan állításokat tett Rétvári Bence

Csárdi Antal (LMP) közölte: eredetileg Rétvári Bencének, a Belügyminisztérium államtitkárának valótlan állításaira akart reagálni, de azokra tökéletes válasz a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének hétvégén kiadott közleménye. A képviselő ezt követően felolvasta a szervezet közleményét, amelyben azt írták: a pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás.

Rétvári Bence úgy válaszolt, hiába vártak a képviselő önálló gondolataira.

Magyarországon az elmúlt 30 évben nem nagyon volt olyan időszak, amikor annyi egyeztetés volt a pedagógusok helyzetéről, az oktatásról, mint az elmúlt hónapokban - jelentette ki. Hozzátette: többször konzultáltak a szakszervezetekkel is, a képviselő azonban azt állítja, nem voltak egyeztetések.

Hangsúlyozta: az a cél, hogy a diákoknak minél jobb iskolákat biztosítsanak. A baloldal ezzel szemben kormányon csökkentette a pedagógusok fizetését, sokakat elbocsátott és bezárt iskolákat - sorolta.

Megjegyezte: az elmúlt időben sok tag fordított hátat a szakszervezeteknek.

A Jobbik bérfelzárkóztatást sürgetett

Brenner Koloman (Jobbik) a kormányt okolta amiatt, hogy uniós összehasonlításban a magyar polgárok keresik az egyik legalacsonyabb bért. Egy valóban jobboldali és nemzeti kormány már bérfelzárkóztatásba fogott volna - hangoztatta.

Szerinte az olcsó magyar munkaerőn alapuló gazdasági modell lett az elmúlt 13 évben csúcsra járatva. Hozzátette: egy átlagos magyar munkavállaló bérköltsége 9,1 euró, míg az uniós átlag 23 euró. Emlékeztetett arra, hogy a Jobbik évekkel ezelőtt béruniót, azaz átgondolt, hosszú távú bérharmonizációs politikát javasolt az EU-n belül.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a versenyszféra béreiről nem a kormány dönt, hanem az a társadalmi párbeszéd eredményeként alakul ki. Hozzátette: közszférában az elmúlt két évtizedben folyamatos párbeszéd révén alakultak ki a bérek, több éves bérmegállapodások is születettek.

Kitért arra, hogy tavaly 4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, és a háború ellenére is csúcsot döntött a beruházások mértéke. Szólt arról, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet létesítettek, a munkanélküliség pedig 3,6 százalék körül van, tíz év alatt hetven százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Magyarországon.

MSZP: a kormány vessen véget "a Horn-offenzívának"!

Molnár Zsolt (MSZP) azt kérte a kormánytól, vessen véget "a Horn-offenzívának", "el a kezekkel Horn Gyula emlékétől", hagyják a küzdelmet a radikálisokra. Hozzátette, a volt szocialista miniszterelnök 1956-ban ne nem a jó oldalon állt, de azt kérte, hogy ne ez alapján ítéljék meg, ahogy Winston Churchillt sem "az írek mészárosaként" ítélik meg vagy George Washingtonnal kapcsolatban sem a rabszolgatartás kerül elő, idősebb Antall József esetén sem a Rákosi-parlamentben eltöltött négy éve, Bajcsy-Zsilinszky Endre esetén sem csak a fajvédő elmélet terjesztése. Horn Gyulát is komplexen nézzék - mondta, hozzátéve, fogadják el az angyalföldi önkormányzat döntését.

Arra is kérte kormányt, hogy terjessze ki az ársapkákat a strandbelépőkre, hatszáz forintban maximalizálják a felnőtt belépők árát. Ilyen brutális infláció időszakában különösen fontos lenne, hogy megfizethető legyen a strandbelépő - hangoztatta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Horn Gyulával kapcsolatban közölte, megfontolásra javasolja az állampolgárok megkérdezését, mielőtt egy ellentmondásos személyről utcát neveznek el. Fog olyanokkal találkozni, akik azt mondják, hogy nincs szükség utca elnevezésére arról, aki miatt a kommunizmus alatt szenvedtek - mondta, jelezve, a kormányhivatal a magyar törvények alapján jár el. Közölte, Horn Gyula nem egy referens volt a kommunista évtizedekben, hanem rendkívül magas pozíciókat töltött be.

A strandbelépőkkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton mellett a strandok kétharmada szabadstrand. Elmondta, a kormány minden lehetséges módon támogatást nyújt ahhoz, hogy ezek a strandok rendkívül magas színvonalúak legyenek, egyebek mellett 118 település 42 szabadstrandja újult meg.

Momentum: a kormány kezelje végre a válságot

Gelencsér Ferenc (Momentum) szerint a kormány szórja a pénzt, ahogy a magánéletben is urizál, úgy felelőtlenül bánik a nemzeti vagyonnal is. Hozzátette: március végére a kormány elérte a teljes éves hiánycél 61,5 százalékát. Megjegyezte, a költségvetés két-ezermilliárd forintos uniós bevétellel is számol, amit képtelenek hazahozni.

Elmondta, a kormány korábban a GDP-növekedéssel igyekezett kinőni a költségvetési hiányt, de ennek vége és a kormány semennyire nem készült fel arra, hogy vége lesz a világgazdasági fellendülésnek. Valakik nagyon súlyosan elkalkulálták magukat, nevezzenek meg egy felelőst, kormányozzanak végre - követelte. Hozzátette: a kormány kezelje végre a válságot, mert a genderezés, a sorosozás lehet, hogy a kormánypártoknak megfelelő szellemi táplálék, de az élelmiszer nem lesz tőle olcsóbb.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára meglepőnek nevezte a momentumos képviselő témaválasztását, mert szerinte az ellenzéki pártnak nem sok gondja volt költségvetés-tervezéssel.

Kijelentette, a kormány eddig is felelős költségvetési folytatott és ezután is azt fog. Felidézte, hogy a 2010-es kormányváltáskor nagyon súlyos helyzetben vették át a magyar gazdaságot, de az elmúlt több mint tíz évben a kormány bizonyította, hogy lehet takarékosan és felelősen gazdálkodni. Szólt a csökkenő államadósságról, a beruházások emelkedéséről, az alacsony adókról, a növekvő foglalkoztatásról.

Azt firtatta, hogy a Momentum egyetért-e azzal, hogy a DK-s politikusok hazafias kötelezettségüknek tekintik, hogy Magyarországra ne érkezzenek meg az uniós pénzek.

(Nyitóképünkön Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 8-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×