Tóth Ferenc hangsúlyozta: céljuk ellenőrizni a tömeges sérülések mentésére való felkészültséget, azt a készséget, hogy az országos szervek miként tudnak reagálni egy ilyen jelentős káreseményre.

Hozzátette: a katasztrófák elleni védekezés rendszerében átfogó intézkedési tervekkel rendelkeznek, a tűzoltók éves szinten tízezres nagyságrendben hajtanak végre gyakorlatokat, de ilyen jelentőseket évente csak néhányszor tartanak.

A szerdai gyakorlati helyzet szerint a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalon két ellenkező irányba haladó InterCity szerelvény ütközött, amelyeken összesen 900 ember utazott,

emellett a balesetben érintett volt a vasútvonal felett, a 4-es főút felüljáróján haladó több jármű, további száz emberrel.

Tóth Ferenc jelezte: Magyarországon egy ekkora káresemény bekövetkezési esélye nem túl magas, de nem zárható ki. Közölte: egy ilyen helyzetben elsőként a helyi erők avatkoznak be, majd mozgósítják a vármegyei operatív törzset, ezt egészíti ki az országos irányítást végző Nemzeti Veszélyhelyzet Kezelési Központ.

A helyszínen dolgozó rendőrökön, tűzoltókon és mentőkön kívül az országos törzs ilyen esetekben kiegészítő erőket is vezényel az ország különböző részéről - jegyezte meg az országos polgári védelmi főfelügyelő.

Tájékoztatása szerint nem csak a rendvédelmi szervek vesznek részt a gyakorlaton, hanem olyan szakértőkkel egészültek ki, mint az egészségügyi államtitkárság, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Kórházi Főigazgatóság, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a Honvédség szakemberei, továbbá a MÁV és a Volán munkatársai is figyelemmel követik a gyakorlatot.

Csapó Gábor, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatósága közrendvédelmi főosztályának közterületi és őrszolgálati osztályvezetője elmondta: egy baleset helyszínén a rendőrök az elsősegélynyújtásban és az életmentésben való közreműködés mellett biztosítják a helyszínt, távol tartják az illetékteleneket, biztosítják a mentésben résztvevőknek a megközelítési útvonalakat, elterelik a forgalmat, részt vesznek a kárelhárításban és tanúkutatást is végeznek.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója hangsúlyozta: egységesen szervezett országos mentőszolgálatként a teljes országot "meg tudják mozgatni" egy ilyen káreseménynél. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mentők az elmúlt évtizedekben számos alkalommal vizsgáztak jól hasonló helyzetekben, példaként említette a szajoli vonatbalesetet, vagy a Hableány-hajókatasztrófát.

Jelezte: a mentők egy ilyen, tömeges kárhely felszámolásánál alkalmazandó helyzetben a nemzetközi irányelvek követésével, protokollok alapján dolgoznak, emellett a "betegútszervezésben" is részt vesznek.

Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese közölte: szervezetük az ellátásszervezésért felel, az egészségügyi intézményekbe érkező betegek akut sürgősségi ellátását végzi. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozva azt mondta: feladatuk felmérni azt a reagálóképességet, amelyet nem csak szervezeten belül, hanem szervezetek között is ki kell alakítani.