Infostart.hu
eur:
386.54
usd:
328.29
bux:
110953.4
2025. december 30. kedd Dávid
Trianon századik évfordulóján Csongrád-Csanád megyére változott Csongrád megye neve, ezért ennek megfelelően új táblát helyeznek el a megyehatáron a Magyar Közút Nonprofit Zrt. hódmezővásárhelyi mérnökségének munkatársai Orosházánál a 47. számú főúton 2020. június 4-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Vármegyésítés: sok még a nyitott kérdés

A januártól hatályos intézkedés összesen több ezer hatóságot, intézményt, szervezetet és rendezvényt érinthet. Az biztos, hogy 714 megyehatár-jelző táblát le kell cserélni vagy át kell matricázni, de azt még a Magyar Közút sem tudja, hogy mikor és mennyiért.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége július 19-én fogadta el az alaptörvény tizenegyedik módosítását, amely 2023. január 1-jétől a megyéket vármegyékre, a kormánymegbízottakat pedig főispánokra kereszteli át.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egy Kádár Jánostól kölcsönzött mondattal indokolta meg az archaikus elnevezések restaurálását. "Kádár János mondta azt, hogy a krumplileves legyen krumplileves. Ritkán értünk vele egyet, de abban, hogy a dolgokat érdemes a nevükön nevezni, abban egyetértünk vele. A régi történeti intézményeket legegyszerűbb dolog a nevükön hívni: a főispán az legyen főispán, a vármegye pedig legyen vármegye" – mondta az államtitkár, és hozzátette, hogy 1000 és 1950 között voltak vármegyék Magyarországon, a területi közigazgatásnak ez a rendszere 950 évig élt, a magyar történelmi hagyományok és a magyar történelem szerves része volt, csak hetven évig nem létezett.

Magyarországon rengeteg intézmény, szervezet, médiatermék és rendezvény használja a megye szót. Nagy és egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy mindegyiknek kötelező lesz-e felvennie a vármegye nevet, tehát például lesz-e olyan, hogy

  • Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
  • Vármegyei Jogú Városok Szövetsége,
  • Nógrád vármegyei Hírlap,
  • Vas vármegyei Gasztronómiai Fesztivál,
  • vármegyei futballbajnokság.

Nem beszélve arról a több száz civil egyesületről, amelynek nevében, alapító okiratában, levélpapírján, bélyegzőjén és tábláján szintén ott van a megye szó. A jogszabály erre nem ad választ, bár egy rövidke módosítás szerint a megye elnevezés mindaddig használható, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. Ebből viszont nem derül ki, hogy

például a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek mikor kell lecserélnie vagy átmatricáznia a 714 megyehatár-jelzőtáblát.

"Az esetleges jövőbeli feladatok felmérése és összegzése még előkészítés alatt van, így a módosítások pontos ütemezéséről és annak költségeiről majd csak a későbbiekben áll módunkban részletesebb tájékoztatást adni" – olvasható a társaság közleményében.

A Momentum szóvivője, Tompos Márton országgyűlési képviselő szerint a vármegyésítés óriási költségekkel jár majd, akár milliárdos tétel is lehet a táblák és okmányok cseréje, valamint az adminisztrációs és informatikai költségek. Ebben a helyzetben ez pazarlás – tette hozzá.

A megyék átnevezésének költségére vonatkozóan iránymutató lehet, hogy Csongrád megyét 2020. június 4-én átnevezték Csongrád-Csanád megyére, és akkor a kormány 35 millió forintot adott az átállásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Az ázsiai tőzsdéken ma reggel kisebb esést láthattunk, ezt követően Európában óvatos optimizmus volt megfigyelhető, Amerikában pedig kisebb mínuszban zártak a tőzsdék. A nemesfém piacra is nagyon érdemes figyelni az év utolsó napjaiban, ugyanis az ezüst és az arany árfolyama is új történelmi csúcsot döntött az éjjeli órákban, ezt követően azonban egy nagyobb zuhanás vette kezdetét. Gazdasági események szempontjából nem voltak nagy izgalmak, és a potenciális ukrajnai békével kapcsolatos hírek sem mozgatták meg nagyon a részvénypiacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×