eur:
414.54
usd:
398.36
bux:
79580.08
2024. december 23. hétfő Viktória
Idős vásárlók pakolnak autójuk csomagtartójába egy üzlet előtt az I. kerületi Mészáros utcában 2020. november 24-én. A koronavírus-járvány lassítását és az idősek védelmét szolgáló intézkedés értelmében a kormány elfogadta az Idősek Tanácsa javaslatát, így ettől a naptól hétköznapokon a 9.00 óra és 11.00 óra közötti, hétvégén a 8.00 óra és 10.00 óra közötti időszakban vásárlási idősávot kapnak az idősek. Ebben az időintervallumban csak a 65 év felettiek léphetnek be az élelmiszerüzletekbe, a drogériákba és a gyógyszertárakba.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Így változhat az életünk - ezek a tervek kerültek Orbán Viktor elé

Az MKIK négyzetméter alapú újranyitást és a védettségi kártyával rendelkező személyek szolgáltatásokhoz való kiemeltebb hozzáférését javasolja.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) tárgyalt a koronavírus-járvány miatti szabályokról Orbán Viktor miniszterelnök.

"Ma a kamara képviselőjével tárgyalhattunk. Harcosak, újranyitást akarnak. Boltok, szolgáltatások és általában az élet kereteinek, természetes kereteinek helyreállítását kívánják, és igazuk is van. De azt is meg kell érteniük, hogy az életvédelem szempontja az első. Amíg minden 65 év fölötti, oltásra regisztrált honfitársunkat nem oltottuk be, addig az újraindítást nem kezdhetjük meg, hiszen ők közvetlen életveszélyben vannak" - közölte a kormányfő.

Jelezte, hogy elfogadták a kamara több javaslatát, amelyek ésszerűsítést és árnyaltabb szabályozást céloznak meg. A javaslatokat a kormány szerdai ülésén tárgyalja.

Az MKIK később közzétette, hogy miről tárgyalt a kormányfővel. Mint írják, az MKIK teljes mértékben elkötelezett az emberi élet megóvása iránt azzal, hogy ezt kísérnie szükséges egy jól strukturált gazdasági újraindítási tervnek, amely magában foglalja az üzletek és szolgáltatások gyorsabb ütemű, célzott és rendkívül felelősségteljes megnyitását.

A kiskereskedelmi üzletek esetében az MKIK javasolja, hogy egy ún. négyzetméter alapú újranyitás valósuljon meg:

  • Az üzlethelyiségek esetében 5-10 négyzetméterenként csupán egy vevő tartózkodhat az üzletekben. A 100 négyzetméter alapterületet meghaladó üzletek esetében 15 vagy 20 négyzetméter juthat egy személyre.
  • A bevásárlóközpontok, plázák esetében egyedi szabályozás kidolgozása szükséges, tekintettel arra, hogy azok működése eltérő az egyéni üzlettípusoktól. Ezen üzletek esetében is a négyzetméter alapú korlátozások betartása lenne irányadó. Ezen kívül a bevásárlóközpontok vásárlók közlekedésére és mozgására nyitva álló közös területein tartózkodó/várakozók esetében a mindenkori távolságtartási előírások betartását javasoljuk, amelyet az üzemeltető köteles ellenőrizni.
  • A higiéniás előírások betartása érdekében az üzletekbe és szolgálató helyekre történő belépést követően ellenőrzött módon kerüljön sor a kézfertőtlenítésre.

A fizikai kontaktussal járó szolgáltatási szektor esetében (ilyen a fodrász, kozmetikus, cipőjavító, ruhatisztító, varrónő, stb.), amikor üzlethelyiségben végzik a szolgáltatást, a kereskedelemhez hasonlóan a négyzetméter alapú szabályozás alkalmazását javasolják, ötvözve a kifejezetten betartandó járványügyi előírásokkal, mint az ügyfelek közötti távolság, ügyfélszám korlátozása, ügyfelek utáni fertőtlenítés, a vírus terjedését gátló védelmi eszközök használata stb., amelyek teljeskörű teljesítése esetén kerülhet csak sor a nyitásra.

Javasolják a védettségi kártyával rendelkező személyek szolgáltatásokhoz való kiemeltebb hozzáférésének biztosítását,

akár úgy is, hogy a védettségi kártyával rendelkező személyek a vendéglátó és turisztikai szolgáltatásokat igénybe tudják venni.

Az MKIK hangsúlyozta: nem javasolja az egyéni vásárlókra vonatkozó üzleten belüli tartózkodási idősáv fenntartását.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×