Az UV-C az ultraibolya sugárzás 280-100 nanométeres hullámhossztartományba eső része. A legtöbb ember már hallott a Napból vagy a szoláriumokból származó UV-A (400-315 nm) és UV-B (315-280 nm) sugárzásról. UV-C-t is sugároz a Nap, de ez a legrövidebb hullámhosszú ultraibolya sugárzás, amit gyakorlatilag teljesen kiszűr a légkör, mielőtt elérhetné a földfelszínt. Tehát az embereket nem vagy minimális természetes UV-C expozíció éri, és ez jó dolog. Minél rövidebb az ultraibolya sugárzás hullámhossza, annál nagyobb ugyanis a hatása az emberi egészségre.

A mesterségesen előállított UV-C sugárzást sikeresen már évtizedek óta alkalmazzák, ugyanis a mikroorganizmusok, mint például a baktériumok, virusok és más kórokozók növekedését gátolja, vagy akár el is pusztítja őket, ezáltal más fertőtlenítő módszerekkel (mint például a klórozás) szemben vegyszermentes alternatívát ad – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatójában.

Hatékonysága és előnyei miatt az UV-C-t egyre növekvő számban használják, egyebek mellett szennyvízkezelők, laborok, légtisztító rendszerek és akár medencék, akváriumok fertőtlenítésére, csakúgy, mint az élelmiszer- és italgyártó ipari eljárások különböző részeiben.

Az UV-C-t szintén alkalmazzák az egészségügyi intézményekben az eszközök, munkaterületek és a levegő fertőtlenítésére.

Általában higanygőz lámpákat használnak a germicid UV-C előállításához. A technológiai fejlődés mostanában tette lehetővé, hogy UV-C-t kibocsátó fénydiódák is készüljenek.

Ám – részben a koronavírus-járvány kapcsán is – egyre növekvő számban kerülnek kereskedelmi forgalomba olyan eszközök is, amelyek a vásárlókat közvetlen UV-C sugárzásnak teszik ki. A véletlen esetek vagy a nem rendeltetésszerű használat miatt számos,

balesetből eredő szem- vagy bőrsérülést jelentettek,

ami az Európai Bizottságot arra késztette, hogy kérje meg az Egészségügyi, Környezeti és Feltörekvő Kockázatok Tudományos Bizottságát (Scientific Committee on Health, Environmental and Emerging Risks –SCHEER) egy kockázatértékelés elvégzésére. Számos kérdés vár még tisztázásra, például hogy a jelenlegi használat mellett milyen veszélye van a rák kialakulásának, valamint a használatakor történő ózonképződésnek.

Koronavírus ellen is használják

Az NNK egy, külön a koronavírusos használatnak dedikált összefoglalójában kiemeli: jelen járványhelyzetben is alkalmazhatók a germicid lámpák felület- és légfertőtlenítésre egészségügyi és szociális intézmények, illetve gyermekintézmények helyiségeiben, valamint üzlethelyiségekben, mozi-, színház- és várótermekben a biztonsági előírások betartásával. Ilyen például, hogy

• A helyiségek germicid lámpás fertőtlenítése csak a helyiségeket igénybe vevők távozása után történhet. A készülék bekapcsolása után a helyiségben személyek nem tartózkodhatnak.
• Szükséges az előírt behatási idő alkalmazása, ennél rövidebb idő alatt a kívánt fertőtlenítő hatás nem érhető el.
• Bár a 253,7 nanométer feletti hullámhosszúságú UV-C sugarakat kibocsátó lámpák nem termelnek nagyobb mennyiségű ózont, valamennyi ózontermelés nem kizárható. Az ózon és annak másodlagos reakciótermékei károsak az egészségre, ezért a lámpák használata után egy rövid, intenzív szellőztetés javasolt.
• Figyelembe kell venni, hogy az esetlegesen árnyékban maradt felületeken maradhatnak kórokozók, továbbá hogy a fertőtlenítő hatás a berendezés működéséig jelenlévő kórokozókat pusztítja el, és nem hat a behatás után esetlegesen odakerült kórokozókra.

Mobil légtisztítók – korlátozott használhatóság

Az UV-C fénnyel működő mobil légtisztító készülékek csökkenthetik a levegőben lévő fertőzőképes vírusok számát, de az általuk okozott légárammal szintén hozzájárulhatnak a vírusos cseppek lebegtetéséhez is. Veszélyük, hogy hamis biztonságérzetet keltve elterelődhet a figyelem az alapvetően fontos szellőztetés és fertőtlenítés szükségességéről, így

akár emelhetik is a fertőződés kockázatát a zsúfoltabb belterekben.

A beltéri levegőben a kórokozó-koncentráció csökkentésének leghatékonyabb módja az intenzív szellőztetés, azaz a beltéri elhasznált levegő hígítása friss levegővel.

Fontos a szokásosnál gyakoribb és intenzívebb szellőztetés nemcsak a közösségi terekben, hanem a folyosókon, mosdóhelyiségekben is. A légtisztítók alkalmazása közösségi helyiségekben csak kiegészítő eljárásként javasolt. Kisebb, rosszul szellőztethető, de közösen használt belterekben (liftek, mosdók, ablaktalan zárt folyosók, raktárak) javasolt alkalmazásuk.

A teljes tájékoztatók az NNK honlapján olvashatók el (általános ismertető a lámpákról; koronavírusos környezet fertőtlenítése).