Tavaly 30,64 ezer hektár tóterület szerepelt halastó művelési ágban, ebből 27,06 ezer hektáron folyt halgazdálkodás. A halászati vállalkozások az előző évinél 2 százalékkal nagyobb területen gazdálkodtak, 29 hektárnyi új halastavat létesítettek, és 206 hektárnyi tóterület felújítását kezdték meg. Az elmúlt öt évben a teljes tóterületnek jellemzően a 85-90 százaléka üzemelt. A halastavakban termelt hal tavalyi mennyisége ugyanakkor 9 százalékkal, 20,62 ezer tonnára csökkent - áll a lap cikkében.

A tógazdaságok termelésében továbbra is a ponty a meghatározó, ez adta az előállított hal 84,5 százalékát. Az elmúlt öt évben a legtöbb pontyhúst 2017-ben termelték.

Mennyisége a 2017 előtti években tapasztalt lassú növekedés után 2019-ben is esett,

az előző évitől mintegy 30 tonnával maradt el.

A magyarországi halgazdaságok a keltetéstől az étkezési méretű, vagyis a piaci hal előállításáig foglalkoznak haltenyésztéssel. A ponty hagyományosan három év alatt éri el az étkezési méretet, ám a kistavas rendszerekben két év alatt, táppal történő takarmányozással.

A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési korosztályú amur a megtermelt mennyiség 3,1, a busa pedig a 7 százalékát adta 2019-ben. Az étkezési méretű értékes ragadozó halak (mint a csuka, a harcsa és a süllő) lehalászott mennyisége 265,8 tonna volt, 19 százalékkal kisebb az előző évinél. Jelentősen, 15 százalékkal, 240,3 tonnára növekedett viszont a tógazdaságokban horgásztatással értékesített hal mennyisége.

Az ágazat külkereskedelmi egyenlege eközben 3,5 milliárd forinttal romlott, mert a halászati és akvakultúra- termékek importja 2,46 százalékkal, 36,7 milliárd forintra emelkedett, az arányaiban jóval kisebb mértékű export pedig 32,2 százalékkal, 5,6 milliárd forintra csökkent.

A halfogyasztás továbbra is idény jellegű,

az egy főre jutó 6-7 kilogrammos éves átlagos mennyiség jelentősen elmarad a 23-25 kilogrammos uniós átlagtól. A 2016 és 2018 közötti adatok ugyanakkor évi 30-40 dekagrammos hazai fogyasztásnövekedést mutatnak - írta a lap.