Közös tüntetést szerveznek a szakszervezetek a Munka törvénykönyvének tervezett módosításai miatt. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádiónak elmondta: elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány nem egyeztetett velük a túlórakeret növeléséről, amivel egyébként nem értenek egyet. Nem kizárt, hogy sztrájkokat és útlezárásokat is szerveznek – tette hozzá.
„Nem egy európai mód, hogy ilyen törvényjavaslatokat képviselői módosítósító útján nyújt be a parlamentnek a kormányzat” – mondta Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke hozzátette: hosszas tárgyalások és hatástanulmányok szükségesek az ekkora horderejű módosításnál. Szerinte meg kell nézni, hogy a 36 hónapra elrendelhető munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka milyen hatással lesz a munkavállalókra, egészségi állapotukra és a piacra.
A szakértő kiemelte: a dolgozók túlterhelése egészségügyi kockázatokat rejt.
„Amit nyernek a túlmunkával a munkáltatók, azt ki fogják majd fizetni táppénznek”
– fogalmazott.
Ezeket érdemes végiggondolni, és egy átfogó tárgyalást tartani az illetékes szövetségek, a kormány és más szakértők között – hangsúlyozta. Amennyiben megállapodás születik, azt a kormány benyújthatja törvénymódosításként, és a képviselők „nyugodt szívvel tudják megszavazni” – tette hozzá.
Jelenlegi formájában elfogadhatatlan a javaslat és nagy károkat okoz a munkavállalóknak, továbbá uniós jogszabályt is sért
– fejtette ki Kordás László.
Annak érdekében, hogy a javaslat a végszavazás előtt módosuljon, szombaton tüntetést szerveznek a szakszervezetek 10 órakor a Jászai Mari téren. Ha mégis megszavazzák, és a munkáltatók élni kívánnak a törvény adta új lehetőségekkel, sztrájkot is szerveznek az adott munkaadóval szemben, de szóba kerülhet az utak és ipari parkok lezárása is.
Az Alkotmánybíróság hétfői, egyhangú döntése szerint az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás teljes rendszere alkotmányellenes. A döntés következményeiről, a kormánnyal jelenleg zajló tárgyalásokról és a budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádióban.
A mai világban a fenntarthatóság már nem csak egy hangzatos vállalati jelszó, hanem a mindennapi irodai működés egyik alapja. Azonban cégvezetői és munkavállalói szinten is sokan gondolják úgy, hogy a környezettudatosság bonyolult folyamat, amely komoly anyagi ráfordítást igényel.
A Portfolio Sustainable World 2026 konferenciáján ma ismét ugyanahhoz a kérdéshez jutottunk el, amely a magyar villamosenergia-rendszer egyik legfontosabb problémája: hogyan tud együtt működni a napenergia, a szélenergia, az atomenergia, a tárolás és a hálózat? A válasz nyilvánvalóan nem az, hogy valamelyiket választani kell. De ha közpénzből fejlesztünk, akkor azt is meg kell kérdeznünk: mi legyen előbb, és mire mennyi pénzt érdemes fordítani?
18 °C
