eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Nagy változást tervez az agrártárca

Az Agrárminisztérium olyan új, állami minősítési rendszert szeretne létrehozni, amely kiváltja az összes egyéb minőségi emblémát, egyetlen erős védjegyet teremtve - közölte az agrárminiszter Hévízen.

Nagy István a Magyar Pékszövetség közgyűlésén beszélt arról, hogy a biztonságos és jó minőségű termékek iránti igénynek megfelelve hoznának létre egy új, állami felügyeletű nemzeti védjegyet, amely hiteles és valódi biztonságot ad a termékeknek és a vásárlóknak.

Jelenleg Magyarországon 47 tanúsító védjegy és 11 ezer olyan jelölés létezik, amely élelmiszerek esetében használatos,

de ezek között nehéz eligazodnia a gyártóknak és a vásárlóknak is - indokolta a kezdeményezést az agrárminiszter.

Emlékeztetett arra, hogy a sütőipar az élelmiszerágazat egyik legrégebbi ága, amelyben a hazai élelmiszeripari vállalatok mintegy negyede, vagyis csaknem 1200 vállalkozás 19 ezer munkavállalója dolgozik.

Az újjáalakult Agrárminisztériumnak egyik kiemelt feladata az élelmiszeripar, azon belül a sütőipar fejlesztése. Január 1-jétől például 40 milliárd forintos pályázati keret nyílik meg technológiai beruházásokra, amelyekre a pékségek is jelentkezhetnek.

A gazdaságfejlesztési pályázatokon a sütőipari cégek eddig több mint négyszáz pályázatot adtak be és 6 milliárd forintot nyertek el, amelyből 4 milliárdot már ki is osztottak - jegyezte meg.

Nagy István szerint védeni kell a magyar pékárukat az olcsóbb és gyengébb minőségű termékektől, ezért is változtatták meg a magyar élelmiszerkönyv előírásait.

Úgy fogalmazott: a fehér kenyér és a rozskenyér legyen az, amit a neve is tükröz.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a sütőipar az elmúlt 50 évben jelentős átalakuláson ment át, robbanásszerűen bővült a termékpaletta. Míg 50 éve alig tízféle kenyér és 50-féle péksütemény volt, addig ma 150-féle kenyér és több ezerféle péksütemény van a kínálatban.

Az agrártárca vezetője arról is szólt, hogy a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Nébih) kiemelt ügyekkel foglalkozó igazgatóságának feladatkörét bővítették, hogy növelje az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések hatékonyságát. Ezt szolgálja az is, hogy a következő években mintegy 8 milliárd forintból egységes központi laborbázist alakíthat ki a Nébih, visszaszorítva a visszaéléseket.

Az agrártárca új online élelmiszeripari adatbázist is kiépít, hogy az ágazat statisztikai adatait felhasználóbarát módon, módszertani útmutatókkal együtt lehessen elérni. A minisztérium szándéka, hogy az új élelmiszeripari információs rendszer, az ÉLIR az élelmiszeripar valós információs központja legyen - emelte ki Nagy István.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×