Több sebből vérzik a sürgősségi ellátás rendszere, egyrészt nagyon jelentős a szakemberhiány, másrészt nagyon jelentős a sürgősségi rendszer indokolatlan igénybevétele a betegek részéről – hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnöke hozzátette, ez a kórházi ellátásban tumultuózus jeleneteket eredményez, de a háziorvosi rendszerben is problémás a sürgősségi ellátás.

„A háziorvosi alapellátás ügyeleti rendszerében – amely szintén a sürgősségi ellátás része – jelen pillanatban a finanszírozás a legnagyobb probléma” – emelte ki, hozzátéve: a most tárgyalásra kerülő költségvetésben – immár tíz éve – sem jelenik meg a háziorvosi alapellátási ügyeletek alapdíjának emelése.

A kórházi, sürgősségi osztályokon időről időre kialakuló áldatlan állapotokért a betegek is felelősek – szögezte le Éger István. A lakosság egészségtudatosságának hiánya és tájékozatlansága rengeteg felesleges igénybevételt szül.

„Akár a sürgősségi osztályok, akár a mentőszolgálat, de különösen a háziorvosi ügyeletek igénybe vétele 70-80 százalékban nem indokolt”

– hangsúlyozta a kamara elnöke. Sokszor maguk a betegek is bevallják, hogy különböző, napközbeni elfoglaltságaik miatt választották az ügyeletet a háziorvosuk helyett – tette hozzá.

A Magyar Orvosi Kamara haladéktalanul kéri a kötelező, Nemzeti Alaptantervbe illesztett, felmenő rendszerű egészségtan oktatást bevezetését.

Hálapénz és kapuőr

Alaptörvényben kell rögzíteni, hogy a közösségi egészségügyi ráfordítások a GDP arányában minimálisan 6,5 százalékos szintet érjenek el – fogalmaz a lista első pontja. Ha az egészségügy finanszírozása ily módon biztosított, akkor a paraszolvencia mielőbb, egyszer és mindenkorra ki kell vezetni és szankcionálni kell. Éger István elmondta, a hálapénz nem biztosítja a jobb ellátást, kivezetése sürgető feladat.

„Ezt egy cezúrával, egy vágással kellene megszüntetni, és onnantól kezdve

valamilyen módon szankcionálni kellene adót és kapót egyaránt

ahhoz, hogy valóban érdemben ez gyökeresen kivezethető legyen” – fogalmazott a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

A szervezet harmadik pontjában leszögezi, hogy a kórházi adósság évről évre való utólagos kifizetése helyett az intézmények biztonságos és szakszerű működéséhez valós mértékű, az eszközpark amortizációjának fedezetét is garantáló költségkeretet kell biztosítani, mert ez jelentené a tényleges konszolidációt.

A négyes pont szerint haladéktalanul be kell vezetni a kötelező, Nemzeti Alaptantervbe illesztett, felmenő rendszerű egészségtan oktatást. Korszerű szakmai protokollokra, az alapellátásban jól definiált hatásköri listára van szükség, illetve arra, hogy az alapellátást, a háziorvosokat ne kerüljék meg a betegek, az ő feladatuk ugyanis arról dönteni, hogy kinek milyen szakellátásra van szüksége.

„A háziorvos nyerje el végre kapuőr szerepét”

– fogalmazott Éger István.

A kamara elnöke felhívta a figyelmet, hogy jelenleg is érvényben van a szabály, miszerint a beutaló nélkül venné igénybe szakellátást, nem kötelesek fogadni, ha mégis, 3 ezer forintot kellene fizetnie a beavatkozásért. Ezeknek az előírásoknak csak akkor lehet érvényt szerezni, ha az alapellátás stabilan működik.

A követelések között az is szerepel, hogy a független tisztiorvosi rendszert helyre kell állítani és világos, áttekinthető szabályozással tisztázni kell az állami és magánegészségügyi ellátás jól elkülönített rendszerét is.