Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Ők lehetnek Lázár János kihívói

Ők lehetnek Lázár János kihívói

Makóiakkal akarja megbuktatni az ellenzék Lázár Jánost Hódmezővásárhelyen. Összegyűjtöttük, hogy kik lesznek a kancelláriaminiszter kihívói az április 8-i országgyűlési képviselőválasztáson. Ez az eddig fideszes fellegvárnak számító körzet azért kap most kiemelt figyelmet, mert a kormánypártok vasárnap váratlan és nagy arányú vereséget szenvedtek a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson.

A legesélyesebb ellenzéki jelölt címért versengenek Lázár János kihívói Csongrád megye 4-es számú egyéni választókerületében, vagyis Hódmezővásárhelyen, Makón és azok környékén. A Jobbik jelöltje egy makói állatorvos, Kiss Attila, aki Csongrád Megyei Közgyűlés tagja, és már a szórólapjára is ráírta, hogy szerinte ő az, aki le tudja győzni a kancelláriaminisztert.

Ugyanezt gondolja az MSZP embere, Rója István, aki nem ismeretlen a hírfogyasztók előtt: ő az az iskolaigazgató, aki 22 évig vezette a makói József Attila Gimnáziumot, de nem hosszabbították meg a mandátumát, szerinte azért, mert aktívan kampányolt a kormány ellen. A Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt is őt támogatja. A DK a szintén makói Mucsi Tamást léptette vissza Rója érdekében.

Az LMP és az Új Kezdet képviseletében Pongrácz Gergely száll harcba. Ő eddig közlekedéspolitikával foglalkozott, 2010-től három éven át pártjának delegáltja volt a BKK igazgatóságában. A Momentum Jakab Tamás egyetemistát, az Együtt Wéber Katalin nyugdíjas könyvtári informatikust, a Munkáspárt pedig Nagy Gyula Imréné állattenyésztőt indítja el.

A Fidesz-KDNP vasárnap váratlan és nagy arányú vereséget szenvedett a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson, ezért április 8-most már Lázár János is kemény küzdelemre számít. „Azon fogunk dolgozni, hogy a választópolgárok bizalmát elnyerjük, ez a munkánk a következő hónapokban, biztos, hogy nagy csata lesz” – fogalmazott a miniszter.

Az előző országgyűlési képviselő-választáson, 2014-ben 21-en tervezték, hogy jelöltek lesznek Lázár János választókerületében, de közülük csak 14-nek sikerült összeszednie a szükséges mennyiségű ajánlószelvényt. A Jobbik jelöltje akkor is Kiss Attila volt, az MSZP, az Együtt, a DK a PM és a Magyar Liberális Párt Varga Péterrel, Apátfalva egykori polgármesterével próbálkozott. Az LMP pedig az orfűi Nagy Bandó András humoristát találta erre legalkalmasabbnak.

A kancelláriaminiszter négy évvel ezelőtt meggyőző fölénnyel nyert, majdnem dupla annyi szavazatot kapott, mint a második helyen végzett jobbikos, a harmadikként záró baloldali jelölt pedig 11 ezer vokssal maradt el mögötte.

Összeállításunk elkészítésének pillanatában, kedden délután egyébként a Nemzeti Választási Bizottság még csak Lázár János vette nyilvántartásba országgyűlési képviselőjelöltként Csongrád megye 4-es számú egyéni választókerületében. A miniszter korábban bejelentette, hogy a negyedik Orbán-kormányban már nem akar tisztséget vállalni, és a sajtóhírek szerint a párt országos listájára sem szeretett volna felkerülni, most mégis ott van, tehát szinte biztos, hogy az egyéni szereplésétől függetlenül a következő parlamentnek is tagja lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×