Tarlós István a jubileumi év megnyitóján mondott ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: Budapest tömegközlekedése ma már összetett, gigantikus rendszerként jeleníthető meg, amelynek működése és működtetése jelentősen túlmutat a korábban elegendőnek számító megoldásokon.

Körülbelül tízezer ember dolgozik azon, hogy a Budapesten közlekedők eljuthassanak célállomásukra.

• A 320 kilométernyi fővárosi villamoshálózaton több száz szerelvény közlekedik.
• A több mint ezer járműből álló autóbuszpark és a mintegy másfélszáz kocsit számláló trolibuszflotta napi menetteljesítménye mintegy 160 ezer kilométer.

• A járművek egyszerre több mint százezer utast tudnak biztonságosan szállítani.

Járműcserék

A BKV járműparkjának megújításáról szólva Tarlós István ismertette, hogy 2010 és 2017 között 1010 buszt cseréltek le, 2019 végéig ez a szám 1200-1300-ra nő.

Ez azt jelenti, hogy a BKV teljes buszparkja megújul - mutatott rá.

Ugyanezen időszak alatt 51 trolibuszt cseréltek le, 2019 végéig újabb 62 új trolibusz érkezik, és így 2010-től számítva a trolibuszállomány is teljesen megújul - mondta.

Tarlós István közölte, a hét év alatt 84 villamost cseréltek le, és a következő másfél-két évben további 26 új villamos érkezik. Ezzel a BKV villamosparkjának egyharmada újul meg 2019-ig.

A metrókról szólva elmondta, hogy 170 járművet cseréltek le, 2019-ig teljes mértékben megújul a BKV metróparkja, a kisföldalatti 23 járművének kivételével.

Vannak akadályok

Tarlós István kijelentette: a BKV-nak nincs miért szégyenkeznie. Hozzátette, hogy a 2010 óta átszervezett BKV-ra, a társaság vezetésére és teljes állományára büszke, mert az "akár emberi, akár szakmai szempontból" megállja a helyét az európai, nemzetközi porondon.

A főpolgármester kitért arra, a BKV vezetői is jól látják, hogy - csakúgy, mint a városfejlesztés egyéb területein - folyamatos megújulásra van szükség.

Az előrelépések ellenére a budapesti közlekedés ma a város fejlődésének egyik legfontosabb akadálya

- jegyezte meg Tarlós István, példaként felhozva a gyalogosközlekedés problémáit és a kerékpáros-fejlesztések körüli vitákat.

Mint mondta, a közlekedési rendszerek kialakítása ma már a tervezésen és építésen túl identitásépítő tevékenységet is jelent.

Budapest az elmúlt évtizedekben Európa egyik legfontosabb turisztikai célpontjává vált - tette hozzá.

Közölte: a meglévő közlekedési hálózatok színvonalas működtetésén túl turisztikailag is vonzó megoldások fejlesztésére is szükség van.

Ezek közül az egyik, a Duna mint új közlekedési korridor még tartogat új lehetőségeket a közösségi közlekedésben és az idegenforgalomban

- mutatott rá a főpolgármester.

Tarlós István elmondta, a sikeres város nagy értékű környezetet nyújt, és ennek kulcsfontosságú része a tömegközlekedés is. Budapest és a BKV az elmúlt években a fejlesztésekben komoly sikereket könyvelhet el: az elavult Ganz villamosok helyett ma már CAF-ok közlekednek, a régi Ikaruszok helyett Volvo és Mercedes buszok álltak forgalomba, a "viharvert" metrókocsik helyett folyamatosan üzembe helyezett, modernizált szerelvények és 21. századi felszereltségű Alstom kocsik futnak.

A 3-as metró alagútrendszerének és állomásainak felújítása is megkezdődött - tette hozzá.

A főpolgármester megjegyezte azt is, hogy a nehéz Combinók nonstop közlekedését nem bírja a villamospálya,

ezért a nagykörúti vágányokat megint fel kell újítani.

Adósságledolgozás

Tarlós István szólt arról, hogy a főváros tömegközlekedésének üzemeltetését 1968-ban vette át a BKV. Az új alapokra épülő szervezet a villamos- és autóbuszpark korszerűsítését, a metróvonalak működtetését, a szolgáltatások színvonalának emelését, a nagyvárosi közlekedés teljes szervezési és infrastrukturális feladatainak lebonyolítását vállalta.

A főpolgármester kitért arra is, hogy számos fontos építési, felújítási projektet 2010-ig nem vagy nem a szükséges ütemben készítettek elő, ezeket a feladatokat lépésről lépésre, feszített ütemben kellett végrehajtani.

"Budapestnek az elmúlt években lényegében nem is egy évtized lemaradását kellett behoznia" - fogalmazott.

Tarlós István elmondta, 2010-ben az új városvezetésnek és a BKV új vezérkarának nehéz helyzetet kellett megoldania a 250 milliárd forintos adósságállomány miatt. Ebben mintegy 80 milliárd forintos, a működéssel kapcsolatos elmaradás mutatkozott a BKV-nál.

A kormány 2015-ben átvállalta a közlekedési társaság 2010 előtt felvett, még megmaradt 52 milliárdos adósságát. Ezzel megnyílt a lehetőség jó néhány fejlesztés és felújítás előtt, így a BKV elöregedett járműparkjának és a 3-as metrónak a megújítására.

A 4-es metrót "nem könnyű feladatként" 2014-ben sikerült üzembe helyezni - mondta.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy most indul az a rendezvénysorozat, amellyel megemlékeznek a BKV elmúlt ötven évéről. Ennek keretében lesznek nyílt napok és szakmai programok.

A BKV - amely a korábban önállóan működő vállalatok egyesítésével jött létre - 1968. január elsején alakult meg.